A "három Grácia": egy 1940-es diáknapló szerzőit és szereplőit keressük!

2026. április 14. 17:30 Múlt-kor

A zöld színű, „Centrum” márkájú füzetben található feljegyzések egy 1940. október 11-én tett baráti fogadalommal kezdődnek, és az utolsó datált bejegyzés 1941. május 20-án íródott. A napló feltételezett szerzője, Mihály Irén humorral és öniróniával dokumentálta a tanórákat, a feleléseket, az osztályfőnök (Bosányi Franciska) megjegyzéseit, valamint a korabeli budapesti középiskolás lét olyan hétköznapi pillanatait, mint az édességvásárlás vagy a tornaórai fegyelmezetlenségek.

A szövegben megjelennek a korszak feszült politikai eseményeinek lenyomatai is: a lányok egy alkalommal a román követség előtt zajló egyetemista tüntetésbe keveredtek, ahonnan rendőri felszólításra kellett távozniuk.

Csorba Zsuzsanna, aki csak a Zsuzsó névre hallgatott, alapvetően komoly természetű, de barátnői társaságában feloldódik, és újságírói ambíciókat dédelget. Nemes Szőllősy Klára művészi pálya felé kacsingat, korábban több irány is érdekelte, de a napló szerint ekkoriban különösen a rajz foglalkoztatja. Mihály Irén, a napló feltételezett szerzője élénk humorral és öniróniával ír, rajzol és zongorázik. A füzetben rajzok is találhatók a mindennapi élet pillanatairól.

A jegyzetfüzet a legapróbb részleteket is megőrzi. A bejegyzésekből megtudjuk például, hogy Irén bátyja jogász, ami a családi háttérre is utal, miközben a lányok mindennapjai egészen más kérdések körül forognak. Visszatérő téma az iskola: franciaórák, felelések, sőt a puskázás kisebb-nagyobb kísérletei is helyet kapnak a sorok között. A komolyabb pillanatokat gyakran oldja fel a kamaszos humor, például egy tornaórán, ahol a rúdmászás közben kitörő nevetőgörcs teljesen felborítja a rendet.

A „Triumvirátusként” is ismert baráti társaság tagjainak későbbi sorsa ismeretlen, csupán nemes Szőllősy Klára életútjának egyetlen momentumát tudjuk hitelt érdemlően dokumentálni: a fiatal nő 1944. február 19-én a Ludovika Akadémia kápolnájában kötött házasságot dr. Tószegi Imre állatorvos főhadnaggyal. Az újságírói ambíciókat dédelgető Csorba Zsuzsanna és a naplót vezető Mihály Irén további sorsáról jelenleg semmit sem tudunk.

A Múlt-kor szerkesztősége az [email protected] e-mail-címen várja mindazok jelentkezését, akik családi történetek, fényképek vagy más dokumentumok alapján információval szolgálhatnak a lányok és családjaik huszadik századi történetéről!

A mikrotörténelem jelentősége a Horthy-korszakban

Az 1940–1941-es időszak a Horthy-korszak (1920–1944) egyik legkritikusabb, átmeneti periódusa volt Magyarországon. A második bécsi döntés (1940. augusztus) révén Észak-Erdély visszacsatolása eufóriát váltott ki, amit a naplóban említett, a román követség előtti egyetemista tüntetések is jeleznek. Ugyanakkor az ország egyre szorosabban sodródott a tengelyhatalmak érdekszférájába, ami végül 1941 nyarán Magyarország második világháborús hadba lépéséhez vezetett.

Ebben a feszült nagypolitikai térben a „három Grácia” naplója a mikrotörténelem klasszikus forrása. A hivatalos állami dokumentumokkal, minisztertanácsi jegyzőkönyvekkel és katonai jelentésekkel szemben az ilyen típusú ego-dokumentumok (személyes feljegyzések, naplók, levelezések) mutatják meg a történelem emberi arcát: azt, hogy a hátországban élő civil lakosság, különösen a polgári vagy középosztálybeli nők és fiatalok, hogyan élték meg a mindennapokat a közelgő világégés árnyékában.

A naplóban szereplő Zrínyi Ilona Leánygimnázium – amely a korszak színvonalas oktatási intézménye volt – diákjainak jövőképe (művészi, újságírói ambíciók) éles kontrasztban áll azzal a pusztítással és társadalmi átrendeződéssel, amely 1944–1945-ben, Budapest ostroma és a szovjet megszállás során várt a magyar főváros lakosságára.

Jelentkezés: [email protected]