Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A halott Kossuth Lajostól is féltek Ausztriában, éjszaka haladt át a koporsóját vivő vonat

2021. április 1. 12:40 Csernus Szilveszter

1894. április 1-én többszázezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „Magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. A magyar történelem egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét szeretett hazájától távol élte le. Ám a temetés kérdése nem volt problémamentes. Kossuthot ugyanis volt ellensége, Ferenc József nem engedte állami költségen eltemetni. A temetésnek és a gyásszal kapcsolatos politikai viták kiváltotta utcai összecsapásoknak az anyagi károkon túl két halálos áldozata is volt és egy kormány bukott bele.

<

A nemzet gyászba borul

Az 1849. augusztus 17. óta emigrációban élő Kossuth haláláig politikai tényező maradt Magyarországon. A ’40-es években kiépült kultusza továbbra is töretlenül jelen volt a mindennapokban, a parasztházak Kossuth-arcképes házi oltárától kezdve a pártpolitikáig.

A Kossuth torinói lakásában élők és vendégeskedő magyarországiak aggódva hívták fiait, Ferencet és Lajost, miután 1894 telén lázas beteg lett a kilencvenkettedik életévét taposó agg. A magyarországi újságok szétröppentették a hírt: haldoklik hazánk egykori kormányzója.

1894. március 20-án este 11 óra előtt 5 perccel a „Nagy Száműzött” szemei örökre lecsukódtak. Öt perccel később a távíró elküldte Magyarországra az üzenetet, amely gyászba borította a nemzetet.

Kossuth nem hagyott maga után sem személyes jellegű, sem politikai végrendeletet, amelyben rendelkezett volna végső nyughelyéről, vagy temetéséről, de azt mindenki tudta, hogy a nemzet nagy halottját itthon kell méltón eltemetni, hazai földben, ám ez korántsem volt problémamentes. A temetés kérdése roppant kényes politikai szituációba sodorta az első Wekerle-kormányt.

Méltó eltemetése ellen volt ellensége, Ferenc József tiltakozott, míg a nemzeti akaratot képviselő, a Függetlenségi és 48-as párt vezette baloldali ellenzék nemzeti hősnek járó, teljes körű állami pompával, sőt emléktörvénnyel járó díszceremóniát akart. E két határozott álláspont között kellett lavíroznia az ország és a bécsi udvar támogatását eddig egyaránt élvező kormánynak.

Kossuth eltemetésére nem volt a magyar vezetésnek forgatókönyve, és Ferenc József révén a hivatalos állami ceremónia is kivitelezhetetlen volt, a nemzet gyásza tehát nem lehetett az ország gyásza is. Ferenc József az állami vezetőknek sem engedte, hogy volt ellenségének temetésén részt vegyenek (bár elvileg magánemberként bárki elmehetett volna, erre nem került sor). A március 20-i tragédia és az április 1-ji temetés közötti időszak a politikai csatározások fényében telt mind az Országgyűlésben, mind Bécsben, de főként az utcákon.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A halott Kossuth Lajostól is féltek Ausztriában, éjszaka haladt át a koporsóját vivő vonat

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra