A gyermekek nyelvére fordította egy ország szájhagyományát Benedek Elek
2022. szeptember 30. 07:25 Múlt-kor
Benedek Elek életútjában a csodás mesevilág és a szürke hétköznapok, az I. világháború utáni budapesti zűrzavar és a frissen Romániához csatolt Erdély tapasztalatai vegyülnek össze. A nagy székely mesemondó, a magyar gyermekirodalom megteremtője 163 éve, 1859. szeptember 30-án született.
Meseíró születik
Benedek Elek életét az Erdély keleti szélén fekvő Kisbacon foglalja keretbe: itt élt 18 éves koráig, és ide, az ekkorra már Romániához csatolt szülőfaluba tért vissza 1921-ben, majd halt meg nyolc évvel később.
1877-ben költözött Budapestre, hogy elkezdhesse tanulmányait a bölcsészkar magyar és német szakán. Ennek befejezésétől azonban eltérítették az újságírás iránti ambíciói. Már egyetemistaként jelentek meg versei az Üstökös című lapban, majd a Budapesti Hírlap és más újságok is közölték cikkeit, 1886-tól pedig az Ország-Világ szerkesztője lett, ahol többek között Vajda Jánossal, Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal dolgozott együtt.
Élete egyik elágazásaként, az írás mellett politikusként is kipróbálta magát. 1887-ben Tisza Kálmán kormányon lévő Szabadelvű Pártjának képviselőjeként a nagyajtai választókerületben győzedelmeskedett.
Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Közéleti aktivitásához tartozik, hogy mindemellett 31 éves korában a Demokrácia nevű szabadkőműves páholy tagja lett.
Benedek Elek gyermekkorában szívta magába a mesék szeretetét. Édesapja faluszerte ismert és kedvelt mesemondó volt, de mások is akadtak a faluban, akik történeteikhez fogékony hallgatóságra leltek a fiatal fiúban. Kapott biztatást Kisbaconon kívülről is, a székelyudvarhelyi kollégium önképzőkörének pályázatán Székely népdalok című pályamunkájával 1876-ban jutalmat nyert. 1882-ben megjelent a Székelyföldi gyűjtés című kötete, első mesekönyve pedig 1885-ben Székely Tündérország címmel látott napvilágot.
A Jó Pajtás címlapja
Az igazán nagy áttörést a millennium hozta, ekkor egy mesegyűjtemény összeállításával bízták meg, amelybe a maga által gyűjtött mesék is bekerültek. A Magyar mese- és mondavilág első kiadása 1894-ben jelent meg, az öt kötetbe több mint ötszáz mese és monda kapott helyet. Ebből aztán több kisebb kötetet is szerkesztettek Mátyás-mesék, Tündérmesék, Állatmesék címmel.
Benedek emellett mesefordítással is foglalkozott, fordított Grimm-meséket, az Ezeregyéjszaka meséit, valamint Csudalámpa kötetében 37 nép 120 meséjét jelentette meg. Én Újságom címmel indította útjára a leghosszabb életű magyar gyereklapot, amely 1889-től 1944-ig jelent meg, de a Jó Pajtás és a Cimbora is a nevéhez kötődik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
