A folyamatos testvérharcok idején stabilizálta államát az első magyar lovagkirály, Szent László
2021. július 29. 14:27 Múlt-kor
László kormányzása
László három nagy törvénykönyve (amelyek sorszámaik szerint fordított sorrendben jelentek meg) alapjaiban változtatta meg a feudális viszonyokra még csak részben áttért országot. Az első, 1077 körül kiadott III. törvénykönyv a tulajdonviszonyokat helyezte új alapokra, szolgasorba taszítva az ország lakosságának egy jelentős részét.
Egyúttal e tulajdonjogi szabályozás keretében vezette be a lopásért és egyéb vagyon elleni bűncselekményekért járó, híresen szigorú büntetéseit. A tetten ért tolvajt ki is végezhették, a templomba menekülő sem úszta meg megvakítás nélkül, illetve ilyen esetekben lehetséges volt gyermekeit rabszolgának eladni.
Különböző értékű lopásokért az egyik szem kiszúrása, illetve az orr vagy a fülek levágása járt. Mindemellett szigorú büntetéssel sújtották a tolvajoknak elrejtőzni segítőket is. László III. törvénykönyvének különlegessége, hogy ebben szerepel a magyar jogalkotásban először a „nobilis”, azaz nemes kifejezés.
II. törvénykönyvében László további szigorításokat vezetett be, eszerint bármely, egy tyúk értékénél többet lopó rabszolgát vagy egyszerű szabad embert fel kellett akasztani. A gyilkosoknak ehhez képest csupán vagyonelkobzással (vagyona kétharmada a megölt ember családjának, egyharmada saját feleségéhez és gyermekéhez került) kellett szembenézniük.
A nemesek, illetve egyháziak büntetései hasonló bűnökért enyhébbek voltak. E törvénykönyv korlátozta az ökrök és a lovak Magyarországról elszállítását is, a király engedélyéhez kötve a külföldiekkel folytatott ilyesfajta üzletelést.
László I. törvénykönyvét 1092-ben, a szabolcsi országgyűlésen adta ki. Ebben főként egyházi ügyekkel foglalkozott, például korlátozta a papok házasságkötését, rendelkezett a lerombolt templomok újjáépítéséről, és arra kötelezte a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjen le.
E törvénykönyvben rendelkezett László arról is, hogy a már keresztény hitre tért muszlimok (az úgynevezett böszörmények) ne térhessenek vissza régi hitükre, továbbá megtiltotta a zsidóknak a keresztény feleség vagy szolga tartását.
László rendelte el mindemellett elsőként, hogy a Szent István óta létező nádori tisztség birtokosa egyúttal a király teljes jogú helyettese szinte teljes jogkörrel, beleértve a bíráskodást is.
Lovagkirályi kultusza testvére, Géza leszármazottja, III. Béla uralkodása idejéről származtatható, ugyanis ekkoriban, 1192-ben avatták szentté. Károly Róbert, majd Nagy Lajos idején a fejlődő magyar lovagi kultúra első számú példaképévé vált, utóbbi idején vált szokássá az igazságos uralkodó jelképeként Lászlót a pénzérmék egyik oldalán ábrázolni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
