A csillagászat úttörőjének előbb orrába, majd életébe kerültek felfedezései
2019. május 13. 09:44 Múlt-kor
Brahe előmenetele és kínos magánélete
A siker további előrelépést hozott a tudós számára és lehetőséget kapott, hogy a Koppenhágai Egyetemen csillagászatot oktasson. Népszerűsége olyan mértékű volt, hogy munkássága még II. Frigyes dán királyt is bűvkörébe vonta, ami nemcsak elismerést hozott számára, hanem anyagi támogatást is. Az uralkodó támogatta egy olyan obszervatórium felépítését a Koppenhágához közel található Hven szigetén, amely később a kontinens legrangosabb csillagászati intézetévé vált.
Brahe még az újdonság publikálásának évében feleségül vett egy paraszti sorból származó nőt, Kirsten Jørgensdattert, akinek családi háttere óriási botrányt váltott ki mind a nemesi, mind a tudományos körökben. Ennek ellenére kitartott felesége mellett, akivel közösen 8 gyermeket neveltek fel. Nem kizárólag a magánélet területén tett szokatlan lépéseket, de a csillagvizsgáló légkörét is bizarrá varázsolta. Amellett, hogy olasz művészekkel dekoráltatta ki az épületet, körbevette magát különös figurákkal, ilyen volt a Jepp nevű udvari bolondként szolgáló törpe is, akiről azt feltételezték, hogy médium.
A népszerűség hamarosan szertefoszlott, ami a pletykák szerint annak volt köszönhető, hogy elcsábította Mecklenburg-Güstrowi Zsófia dán királynét, valószínűleg ez az eset inspirálhatta Shakespeare-t Hamlet című művének megírására. A következmények új otthon keresésére kényszerítették a tudóst, aki 1597-ben Prágában telepedett le, élvezve II. Rudolf Habsburg uralkodó vendégszeretetét. Egészen 1601-ig élt új otthonában, amíg egy különös megbetegedés következtében 54 évesen el nem hunyt.
Brahe rejtélyes halála
Tanítványa és tudóstársa, Johannes Kepler elmondása szerint egy prágai lakomán Brahe az etikettre hivatkozva egész este nem volt hajlandó elhagyni az asztalt, hogy könnyítsen magán, hazaérve pedig már nem, vagy csak korlátozottan és fájdalmasan volt képes a vizeletürítésre. A lakomát követően 11 nappal, nagy kínok közepette és delíriumos állapotban érte a halál.
A betegség, mint a halál oka többek számára kevésbé volt elfogadható, ennek következtében szóbeszéd ütötte fel a fejét, miszerint idegenkezűség vetett véget a tudós életének. Egyesek mérgezésre gyanakodtak. Két lehetséges gyanúsított neve merült fel, az egyik maga a dán király, IV. Keresztély, akinek édesanyjával állítólag viszonyt folytatott a csillagász, a másik személy az utókor számára jól ismert csillagász és matematikus Kepler. Kepler és Brahe együtt dolgozott, amikor kutatási feljegyzések miatt nézeteltérés támadt köztük, később a gyilkosság után Kepler maga beismerte, hogy ellopta a feljegyzéseket.
A rejtély nem hagyta nyugodni a történettudományt, így 1901-ben exhumálták Brahe maradványait, és mintákat vettek belőlük. Az 1990-es években, majd 2010-ben ismét szakértők vizsgálták meg a maradványokból gyűjtött szakállmintákat, ezekben magas, de nem halálos szintű higanymennyiséget fedeztek fel. Napjainkban a konszenzus az, hogy Tycho Brahe vese- vagy húgyúti betegségben hunyhatott el.