A berlini fallal a lélektani gát is leomlott, az egyesülés útjára lépett a kettészakított Németország
2021. október 3. 16:18 MTI
31 éve, 1990. október 3-án szűnt meg a Német Demokratikus Köztársaság. A keletnémet területek csatlakoztak a Német Szövetségi Köztársasághoz, s ezzel csaknem fél évszázados megosztottság után helyreállt a német egység.
Kettészakadt nemzet
A második világháborút elvesztő Németországot a győztes antifasiszta koalíció négy megszállási övezetre osztotta, a főváros, Berlin fölött a fennhatóságot az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország együttesen gyakorolta.
Az egykori szövetségesek viszonya gyorsan megromlott, a közös közigazgatás felbomlott. 1948. június 20-án a francia, angol és amerikai megszállási övezetekből létrejött Trizóniában valutareformot hajtottak végre. A márka bevezetését a Szovjetunió a potsdami egyezmény megsértéseként értelmezte, és majdnem egy évig blokád alá vette Nyugat-Berlint.
A nyugati zónákból megalakult Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) alaptörvényét 1949. május 23-án hirdették ki. Négy hónappal később, október 7-én a szovjet megszállási zónában létrejött a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), ezzel véglegessé vált Németország megosztottsága.
Az NDK hatóságai 1961. augusztus 13-án fal építésébe kezdtek a Berlint kettéosztó határon, amelyen keresztül addig másfél millió ember menekült Nyugatra. A fal a Kelet és Nyugat közötti területi és ideológiai megosztottság szimbóluma lett.
A két német állam sokáig merev elkülönültségben élt, mindkét államszervezet vezetői magukat tekintették a német nép egyedüli törvényes képviselőjének. Az NSZK a Hallstein-doktrína értelmében megszakította diplomáciai kapcsolatait azokkal az államokkal, amelyek elismerték az NDK-t.
A kapcsolatok csak 1969-től javultak, amikor a szociáldemokrata nyugatnémet kancellár, Willy Brandt meghirdette az „új keleti politikát”. Brandt 1970-ben találkozott az NDK vezetőivel, 1972. december 21-én aláírták a két német állam viszonyát normalizáló szerződést, és 1973-ban az NDK-t és az NSZK-t együtt vették fel az ENSZ-be.
A kelet-európai átalakulások idején, 1989 nyarától az NDK keményvonalas kommunista rendszere is repedezni kezdett. Megugrott az országot elhagyni akarók száma, akik előtt a szeptemberi magyar határnyitás szélesre tárta a kapukat. Őszre az NDK-ban mindennapossá váltak, idővel százezresre duzzadtak a tüntetések, amelyeken a tömeg a reformokkal együtt a német egység megvalósítását követelte.
Az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt vezetése október 18-án leváltotta az addig mindenható pártfőtitkár-államfő Erich Honeckert, nem sokkal később az egész vezetésnek távoznia kellett. November 9-én megnyitották a nyugatnémet határt és a berlini fal határátkelőhelyeit. A fallal egy lélektani gát is leomlott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
