A bebalzsamozás gazdaságos alternatívája lehetett egy sajátos iszappakolás az ókori Egyiptomban
2021. február 5. 11:03 MTI
Egy új kutatás szerint az ókori Egyiptomban azoknak a holttestét, akik nem engedhették meg maguknak a drága bebalzsamozást, iszaphéjjal fedhették be - számolt be róla a theartnewspaper.com művészeti portál.
A kutatók egy ausztráliai múzeum múmiájának CT-s képalkotó elemzésével jutottak erre a megállapításra. A Plos One tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a múmia gyolcsborításának rétegei között a testet festett iszaphéjjal borították be, amivel feltehetően a költséges bebalzsamozást másolták.
A festett iszapkérget már 1999-ben felfedezték a múmia feltárásakor, de csak most, a fejlett CT-technológiának köszönhetően tudták pontosan elemezni a réteget.
A festett iszapkéreggel az egész testet beborították, a fejet fehérre, az arcot vörösre színezték. A tanulmány azt is megállapította, hogy a sydney-i Chau Chak Wing Múzeumban található múmia feltehetően egy nő testét rejti aki 26 és 35 éves kora között halt meg Kr. e. 1200. és Kr. e. 1113. között.
A tanulmány szerint egyelőre ez az egyetlen olyan múmia, amelyen ilyen iszaphéjat fedeztek fel.
Ugyanakkor az egyiptomi elithez tartozókat, a királyok testét alkalmanként gyantával borították be, ami hasonló eredménnyel járt. "A szegényebbek nehezebben juthattak hozzá a drága importált gyantához, különösen olyan mennyiségben, ami az egész test beborításához szükséges" - írták a kutatók a tanulmányban.
A tudósok szerint a temetési szertartásoknál olcsóbb, helyileg elérhető alternatívákat is használhattak az ókori Egyiptomban. Más múmiák erre irányuló vizsgálata megerősítheti ennek a gyakorlatnak az alkalmazását.
Az iszapkéreg gyakorlati és vallási funkciót is betölthetett. Évtizedekkel a temetése után a múmiát sírrablók rongálhatták meg. A test újracsomagolásakor a balzsamozók iszapkérget használhattak, hogy összetartsák a testet - az egyiptomi hiedelem szerint ugyanis a túlvilági élethez az egész testre szükség van.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a múmia több mint egy évszázaddal idősebb, mint a koporsó, amelyben bent pihent. A 19. század közepén, feltehetően Luxorban vásárolt múmiát valószínűleg egy régi, üres koporsóba tették a kereskedők, mert így több pénzt kereshettek vele.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
