7+1 híres merénylet a történelemből
2024. május 15. 17:20 Múlt-kor
Végzetes vasárnap
II. Sándor cár - elődeihez képest - mindenképpen haladó szellemiségű vezetőnek számított.
Míg Abraham Lincoln a rabszolgaság eltörlésével bíbelődött 1861-ben, addig az orosz uralkodó a jobbágyság felszabadítását tűzte ki célul. Megreformálta a pénzügyeket, a hadsereget, és egy korlátozottan alkotmányos rendszer kiépítését is tervezgette.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/06bf7265fb82f6f16cbcad00608086f4.jpg)
Kortársai mégis elnyomó zsarnoknak tartották, egy keleti despotának, aki cseppet sem jobb az elődeinél. Az elsősorban az orosz értelmiség által támogatott szélsőséges szervezetek gombamód szaporodtak Oroszországban. És mind ugyanazzal a céllal: likvidálni a gyűlölt uralkodót.
Erre többször is kísérletet tettek - sikertelenül. Sokáig úgy tűnt, nem fogja semmi. Hol egy egész tárat lőttek ki rá, hol robbantottak a közelében, de semmi eredménye nem volt. Még a Téli Palotában sem volt biztonságban az uralkodó, egyszer ott is megkísérelték eltenni láb alól.
A végzetét azonban a cár sem kerülhette el: 1881. március 13-án kikocsikázott a Téli Palotából, hogy megtekintse a vasárnapi katonai szemlét. Hét kozák testőrével és még másik két szánnyi biztonsági személyzettel hajtott a tömeg közé.
A Pevcseszki hídon azonban a Narodnaja Volja, a “Nemzet Akarata” nevű terrorista szervezet egyik tagja, Nyikolaj Riszakov bombát dobott a hintó alá. Az egyik testőr azonnal meghalt, a merénylőt elfogták, az uralkodó viszont sértetlenül szállt ki páncélozott kocsijából.
Ez végzetes hibának bizonyult, mert Riszakov nem volt egyedül: társa újabb gránátot hajított a cár felé, aki immár védelem nélkül állt a merénylőkkel szemben. A bomba leszakította II. Sándor lábát, a cár elvérzett.
Mivel a terrorcselekmény a cár fia, III. Sándor és unokája, a későbbi II. Miklós szeme előtt zajlott le, további alkotmányos szabadságjogok kiterjesztése nem volt napirenden Oroszországban.