650 éven át látta el élelemmel Spanyolország bronzkori városait néhány termékeny völgy
2020. március 16. 10:50 MTI
Egy négyezer évvel ezelőtti bronzkori kultúra étrendjét és földművelési stratégiáját rekonstruálták izotópelemzéssel osztrák és német tudósok, 75 ember maradványait alapul véve.
Az Ibériai-félszigeti El-Argar kultúra társadalma komplex településeken élt, temetkezési helyeinek és falvainak elrendezése erősen hierarchikus társadalomról árulkodik.
Nagyrész a környező földeken termett gabonát fogyasztották, de az elit több húst evett, legalább is a kultúra fénykorában. Analizálták kutyáik, marháik, juhaik, kecskéik és sertéseik és szarvasok csontmaradványait, valamint elszenesedett árpa- és búzamagvakat is.
Az El-Argar kultúra Kr. e. 2200 körül bukkant fel, nagyjából 2500 négyzetkilométert foglalt magában az Ibériai-félsziget délkeleti részén, 650 év elteltével ért véget.
Az El-Argar-emberek az egyik első államszerű társadalmat alkották. Készleteik és raktáraik voltak, valamint középületeik is, amelyeket valószínűleg igazgatásra építettek. A sziklás dombokon azonban se földművelésre, se állattenyésztésre nem volt lehetőség, ezért az élelemnek a völgyekből kellett érkeznie.
Az izotópvizsgálat eredményei igazolták a feltételezést: a mérési értékek nagy szórása azt mutatja, hogy a felhalmozott készletek különböző termesztési helyekről származtak, és megerősíti, hogy a korai városi települések ellátásáról a környező vidék földművesei gondoskodtak.
A gyerekeket másfél-kétéves korukig szoptatták. Az idők folyamán az állati eredetű táplálék aránya csökkent a két település népének étrendjében, ami a kutatók szerint az erőforrások túlhasználatára, az ellátás romlására utalhat, ami hozzájárulhatott az El-Argar-kultúra társadalmi-politikai szerkezetének hanyatlásához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
