Múlt-kor.hu

5000 éves, rendkívül ritka „arányos törpe” emberi maradványokra bukkantak Kínában

5000 éves, rendkívül ritka „arányos törpe” emberi maradványokra bukkantak Kínában

2019. december 17. 16:59 Múlt-kor

Egy nemrég előkerült neolit kori kínai csontváz egy olyan egyéné volt, akinél a törpenövés egy rendkívül ritka formája alakult ki. A régészeti leletek közt eleve ritkák a kisnövésű emberek maradványai, azonban még napjaink orvosi esetei közt is elenyésző az úgynevezett „arányos törpék” száma.

A csontvázat egy, a Sárga-folyó (Huangho) mentén, az ország középső-keleti régiójában lévő temetkezési helyen találták több más emberi maradvány mellett, ezek mind a Kr. e. 3300 és Kr. e. 2900 közötti időszakból származtak.

A csontvázak mind felsőtestükre fektetett kézzel voltak sírjaikba helyezve, kivéve egyet, amely kezeivel a háta mögött feküdt.

Ennek csontjai rövidebbnek és gyengébbnek látszottak a többiéhez képest, a közelebbi vizsgálat megállapította, hogy az illető személy valamilyen növekedési rendellenességből kifolyólag törpenövésű volt.

A számos különféle rendellenesség, amely e tünetegyüttest okozhatja, együttesen is igen ritka: 10 000 élve születésből mindössze 3,22-ban fordul elő, a világ régészeti anyagában azonban mindössze 40 esetben fordult elő eddig, hogy törpenövésű emberek maradványaira bukkantak volna.

Ezen esetek többségében az achondrosplasia nevű születési elváltozás figyelhető meg, amelynek eredményeképpen a végtagok jelentősen rövidebbre nőnek, mint azt a fej, illetve a törzs mérete indokolná.

Az említett kínai lelőhelyen azonban a szakemberek hamar felismerték, hogy egy ennél sokkal ritkább példájára akadtak a törpe termet okainak: a végtagok mellett a fej és a törzs csontjai is meglehetősen kisnövésűek voltak.

Habár fogai alapján a csontváz egy fiatal felnőtté volt, végtagjainak csontjaiban nem ment végbe az életkornak megfelelő fúzió.

A kutatók feltételezése szerint a személy alacsony termete a gyermekkorban fellépő alacsony pajzs- és agyalapi mirigyműködés eredménye.

E mirigyek egyaránt számos hormon termelését szabályozza az emberi szervezetben, megfelelő működésük hiányában különféle szövetek és szervek rendellenesen fejlődhetnek.

Alulműködésük nem csupán a csontok fejlődését hátráltathatja, de a kognitív fejlődést és a szív-, illetve tüdőfunkciókat is.

A régészek által felfedezett őskori személy vélhetően a közösség hathatós támogatására szorult ahhoz, hogy boldoguljon a mindennapokban.

A génmutáció által okozott, veleszületett achondrosplasiával ellentétben az agyalapi mirigy és a pajzsmirigy alulműködése a legtöbb esetben egyes alapvető tápanyagok, mint például a jód hiányának tudható be.

A pajzsmirigy-alulműködés napjainkban is gyakoribb Kínában, mint a nyugati világban, mivel gyakrabban fordul elő, hogy az emberek étrendje jódban szegény.

Habár az alacsony termetű személyt másképpen helyezték el sírjában, a látható nyomokból nehéz megállapítani, hogy életében miként bánhattak vele társai.

Egyes, a Kr. e. 4. századból származó konfuciánus írások arra utalnak, hogy a testi elváltozásokkal bíró embereket nem feltétlenül közösítették ki, a Kr. e. 2. századból származó írások azonban ennek éppen az ellenkezőjéről számolnak be. Ezek bármelyiket nehéz több ezer évvel korábbra, az újkőkorra is érvényesnek tekinteni.

Mindazonáltal az a tény, hogy a közösség más tagjaival azonos temetkezési helyen helyezték örök nyugalomra az illetőt, némi bizakodásra adhat okot addig sorsa tekintetében.

5000 éves, rendkívül ritka „arányos törpe” emberi maradványokra bukkantak Kínában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra