Megelevenednek a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői
2014. október 8. 16:17
A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetőit bemutató állandó régészeti kiállítás nyílt október 6-án a miskolci Herman Ottó Múzeum papszeri kiállító épületében. A közel 30 éve feltárt karosi temető vezérleletei már bejárták szinte egész Európát – így együtt a hazai közönség viszont most először láthatja majd őket.
A Bodrogközben található Karos nevű falu melletti dombvonulaton 1986 és 1990 között kerültek feltárásra a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb honfoglalás kori temetői. A temetők használatának idején, a 895-950-es évek között feltehetően a Felső-Tisza-vidéken lehetett a fejedelmi szállásterület, e temetőkben pedig a fejedelmi kíséret tagjai nyugodhattak.
Erre utal, hogy a karosi sírok nem- és életkorbeli megoszlása sajátos összetételt tükröz: az itt eltemetettek közül kiemelkedően magas az erősen felfegyverzett, pompás méltóságjelvényeket viselő férfiak száma. Az egyébként is gazdag temetkezések közül kiemelkedik az a három, rangos tárgyakkal (veretes szablya, tarsolylemez, készenléti íjtartó tegez) rendelkező „vezéri sír”, mely talán a kalandozó hadjáratok vezetőit rejtette. A vezérek és családtagjaik mellett a karosi temetőkben a kíséret harcosainak sírjai is külön csoportot alkottak.
A hétfő este nyílt, közel 1500 tárgyat felvonultató kiállítás nem csupán a páratlan leletanyag miatt különleges: szemléletében és módszereiben is különbözik az eddig megszokottaktól. A régészeti kutatás módszereinek bemutatásával nem csupán a leletek történetét, hanem azok értelmezésének folyamatát is láthatóvá, átélhetővé teszi. Merev magyarázatok helyett inkább azt meséli el, hogy az ásató régész a karosi temetők térképezése, leleteinek elemzése alapján milyennek tudta – és az újabb és újabb eredmények fényében tudja ma is – a honfoglalás kori Északkelet-Magyarország világát megrajzolni. A speciális elemzési mód segítségével nem csupán a bodrogközi temetők, de más régészeti lelőhelyek, sőt akár napjaink világa is értelmezhetővé válik: a darabokra szedett egész mögött felsejlenek a rendszert mozgásban tartó szabályok is.
A kiállítás hagyományos módon is végigjárható: a temetők kutatástörténetétől az utolsónak földbe került sírok elemzéséig juthatunk el, de az első teremben feltett kérdések alapján akár egy önálló felfedezőútra is indulhatunk. A tárlat egy bejárható ásatási diorámával kezdődik, melyen keresztül a látogatók a régészeti kutatás és terepi dokumentálás körülményeibe nyerhetnek bepillantást. A második helyiségben egy régészeti „kutatólaboratórium” kapott helyet, ahol a terepen megtalált leletek tematikusan, egy-egy kérdés köré rendezve kerülnek bemutatásra. A kérdésekre adott válaszokat a labor szekrényeiben, a régészeti leletek közt és az ásatási dokumentációban kutatva, mindenki maga találhatja meg. Így – mivel nem csupán a régészek privilégiuma a múltról való gondolkodás – a tárgyak, virtuális- és kézzel fogható rekonstrukciók, a fényképek és az eredeti sírrajzok alapján a látogatók maguk is megrajzolhatják saját honfoglaló világukat.
A tapasztaltak feldolgozását a harmadik teremben található játszó-pihenő tér: berendezett jurta, családi kvízjáték, ügyességi feladatok, mesék és mondák szolgálják. A tárlat alapvetően a családi felfedezésre épül, nem csak a 10 éven aluli gyermekek számára igényli a szülői közreműködést.
A kiállítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával jöhetett létre.