Első ízben látható a világ legrégibb zsidó imakönyve
2014. szeptember 19. 11:59 MTI
Jeruzsálemben elsőként állítják ki a következő hetekben a világ legrégebbi ismert zsidó imakönyvét, közölték izraeli lapok. Csütörtök este zárt közű rendezvényen nyitották meg Jeruzsálemben a négy hétig tartó kiállítást a Bibliai Föld Múzeumában (Bible Lands Museum). Az ősi imakönyvet a Könyvek könyve című kiállítás részeként hasonló régi héber biblia szövegek, valamint egy, a Biblia első nyomtatásakor született Gutenberg-Biblia társaságában tekintheti meg a nagyközönség, írta a Maarív című izraeli napilap.
A máig eredeti kötésében lévő ezerkétszáz éves, kézzel írott és ötven oldalas apró könyvecskét régi pontozott héber betűkkel, a babiloni héber nyelv szerint jegyezték bőrlapokra. A kutatók mindeddig nem fértek hozzá, ezért a pontos korát és eredetiségét meghatározó tudományos vizsgálatok várhatóan csak 2015-ben fejeződnek be. A jelenlegi becslések szerint i. sz. 840 körül íródhattak a szövegek, amikor a babiloni zsidó vallási és tudományos központ virágkorát élte.
A tíz-tizenöt különböző kézírással írt imakönyvecske szokatlan módon három részből áll: reggeli imákat, liturgiai verseket és a pészahi haggada részleteit is tartalmazza. Az összeállítás furcsasága, valamint a lapok hasonló, de nem egységes mérete miatt Matthew Morgenstern, a tel-avivi egyetem professzora nem bizonyos benne, hogy a középkorban, vagy esetleg csak jóval később állították-e össze a könyvet.
Az imagyűjtemény több nemzedéken át egy család tulajdonában állt, majd hosszú ideig, több éven keresztül a régiségpiacon volt, de a gyűjtők óvakodtak megvásárlásától bizonytalan eredete miatt. Az imakönyvet végül tavaly az amerikai Steve Green, a világ legnagyobb bibliai magángyűjteményének, a negyvenezer darabból álló bibliai ,,Green-gyűjteménynek" a tulajdonosa vásárolta meg.
Green evangélikus papok leszármazottja, aki maga is szigorúan gyakorolja hitét. Családjával egy 8 emeletes bibliai múzeum felépítését tervezi Washingtonban 800 millió dollárból, amelyben várhatóan fontos szerephez jut majd a jelenleg Jeruzsálemben bemutatott legősibb zsidó imakönyv is.
A szakértőknek mindeddig azért okozott gondot a könyv korának pontos meghatározása, mert az ókori holt-tengeri tekercsek és a középkori szövegeket tartalmazó kairói geniza leletei közötti időszakból igen kevés írott szöveg maradt fenn. A Green alapítvány az imakönyv megvásárlása előtt karbonos kormeghatározó vizsgálatot végeztetett, amely a lelet korát a 9. század első felére tette.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
