Lova elvesztése okozta III. Richárd végzetét
2014. szeptember 17. 13:49 MTI
Sárba ragadt lova elvesztése okozta III. Richárd vesztét, mert gyalogosan esélye sem volt a túlélésre a végzetes bosworthi ütközetben 1485. augusztus 22-én, a királyra rontó ellenség 11 szúrt és vágott sebet ejtett a hősiesen harcoló uralkodón - erre a következtetésre jutott egy brit kutatócsoport, amely a The Lancet tekintélyes orvosi hetilapban szerdán tette közzé vizsgálati eredményeit.
III. Richárd (1452-1485) az utolsó York-, egyben Plantagenet-házi király. Uralkodása mindössze két évig tartott, távoli rokona, Tudor Henrik taszította le a trónról. Richárd volt az utolsó angol király, aki ütközetben veszítette életét. Földi maradványait két éve, 2012. szeptember 4-én tárták fel Leicesterben, egy parkoló alatt, nem messze attól a helytől, ahol a Rózsák háborúját (1455-1485) lezáró bosworthi csata zajlott.
Az elmúlt két évben számtalan vizsgálatot végeztek III. Richárd csontvázán. A kutatók egyebek mellett megállapították, hogy bár súlyos oldalirányú gerincferdülése (szkoliózisa) volt, mégsem alakult ki nála gerincpúp, mint ahogy William Shakespeare drámájában ábrázolta a királyt. A legújabb kutatások során a Leicesteri Egyetem tudósai a legmodernebb képalkotó eljárásokat alkalmazták, így CT segítségével vizsgálták a csontvázat, a háromdimenziós szerkezetmeghatározást lehetővé tévő röntgen-mikrotomográfia segítségével pedig a csontokon ejtett sérüléseket elemezték.
A kutatók összesen 11 szúrt és vágott sebet találtak III. Richárd csontvázán, ebből kilencet a koponyáján. A sérüléseket tőrrel, karddal, alabárddal okozták. "A középkori csaták igen brutálisak voltak" - jegyezte meg Sarah Hainsworth, a Leicesteri Egyetem professzora. Mivel nincs semmiféle sebgyógyulásra utaló jel, teljesen egyértelmű, hogy az összes sérülést III. Richárd közvetlenül a halála előtt, az ütközet során szerezte, ahol akár többen is megtámadhatták az uralkodót.
A koponyasérülések alátámasztják azokat a korabeli beszámolókat, amelyek szerint az uralkodó nem viselt sisakot. A sérülések közül hármat tartanak végzetesnek a szakemberek: a koponya alsó részén, valószínűleg karddal ejtett vágást és egy behatoló, szúrt sebet, továbbá egy medencetájéki sebet. Az úgynevezett "védekező" vágások hiánya a felső végtagokon viszont arra enged következtetni, hogy a király fel volt fegyverkezve és utolsó leheletéig harcolt.
"III. Richárd az angol történelem egyik legellentmondásosabb alakja, aki talán attól sem riadt vissza, hogy a trón megszerzése érdekében megölje rokonait. Ám bármit is gondoljon róla az utókor, utolsó csepp véréig bátran harcolt" - emelte ki Sarah Hainsworth. Egy májusi bírósági határozat értelmében a középkori angol uralkodó földi maradványait 2015. március 26-án helyezik végső nyugalomra a leicesteri katedrálisban. A bírósági döntéssel elszálltak III. Richárd jelenkori leszármazottainak reményei, akik az észak-angliai Yorkban, huszonhat hónapos uralkodásának hatalmi központjában akarták eltemettetni a néhai királyt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
