Mire jó egy drón Örményországban?
2014. szeptember 11. 16:25
Egy régészeti terület feltérképezése időigényes, fáradságos munka, ami adott esetben több évet is felölelhet. Ebben újabban egyre gyakrabban vannak az archeológusok segítségére a drónok, amelyekkel pénzt és időt takaríthatnak meg: sok esetben valós alternatívát nyújtanak, s néhány nap vagy hét alatt elkészítik az adott terület háromdimenziós modelljét, szemben a „hagyományos” módszerrel, amikor ugyanez jóval több időbe telhet.
A légi felvételek egyre komplexebb szerepet játszanak a régészeti kutatásban, nemcsak a lelőhelyek felderítésében, hanem azok szerkezetének, összefüggéseinek feltárásában. Szisztematikus repülések és fényképezések adatainak összehasonlító elemzése, adott lelőhelyek kontrollásatása már egy-egy lelőhely légi fényképek alapján való korszak-meghatározását is lehetővé teheti.
A közelmúltban még igen vesződséges és drága mulatság volt, ha valaki madártávlatból akart felmérni egy lelőhelyet: repülőt bérelt, sárkányra kamerát szerelt, vagy héliummal töltött léggömböt használt. A technika fejlődése azonban ma már lehetővé teszi, hogy ezeket helyettesítendő, akár egy két kézben elférő pilóta nélküli szerkezetet építsenek a szakemberek - mindössze ötszáz dollárból.
Többek között Örményországban is. Ian Lindsay, az amerikai Purdue Egyetem antropológusa idestova másfél évtizede kutatja a Dél-Kaukázus bronzkori emlékeit, és a terepmunka mellett ma már egyre gyakrabban drónt használ kutatása során. Lindsay annak az ArAGATS-nak (Archaeology and Geography of Ancient Transcaucasian Societie) az egyik vezetője, amely a régió gazdag múltjának feltérképezését és Örményország kulturális örökségének védelmét végzi.
A háromdimenziós elemzéseken túl a leletekről digitális térkép (Geographic Information System) is készült, amelynek segítségével az emlékművekhez és műkincsekhez való hozzáférés sokkal egyszerűbb lesz, megkönnyítve a kutatók dolgát. Az ArAGATS idén nyáron egy közel négyperces, immáron online is elérhető videót készített az Örményország legmagasabb hegycsúcsán, az Aragacon végzett kutatásokról. Íme:
Támogasd a 
szerkesztőségét!
