Hat különleges múmia
2014. szeptember 11. 12:20
Hosszú orrú, szőkés kínaiak?
A 90-es évek elején különös leletre bukkantak a nyugat-kínai Tarim-medencében kínai szakértők, akik egy ásatás során 2000 éves múmiákat fedeztek fel. Ez még önmagában nem jelentett volna nagy szenzációt, az azonban már igen, hogy a mumifikálódott testek szőkés hajúak és hosszú orrúak voltak. 1993-ban a Victor Mayer professzor által végzett DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy a múmiák európai eredetűek.
Az i. e. 1000-ből származó kínai források említést tesznek egy kaukázusi népcsoportról, amely a Távol-Keleten él, de semmilyen információval nem szolgálnak arról, hogyan és miért kerültek ide. Közéjük tartozik az ujgur főváros múzeumának emeleti termében (valamint a képünkön is) látható loulani szépség, az a 3800 éves múmia, amelynek már külső vonásai is azt sejtetik, hogy nem volt kínai. A nő azonban nem volt egyedül: az ország nyugati sivatagaiban az elmúlt évtizedekben közel 200 hasonló múmiát fedeztek fel.
A régészeti felfedezés máig elhúzódó politikai vitához vezetett: az európai arcvonású maradványokat egyaránt szeretnék maguknak tudni a kínaiak, akik szerint Hszincsiang (Ujgur Autonóm Régió) mindig is Kína elidegeníthetetlen része volt, s így vannak ezzel a helyi ujgurok is, akik saját őseiket tisztelik az eltemetettekben.
A nemzetközi kutatók szerint azonban egyik félnek sincs igaza. Több szakértő is úgy véli, Hszincsiang mindig is egy történelmi olvasztótégely volt, ahol Eurázsia minden jelentős népcsoportja és kultúrája megfordult egy ideig. Ez főként a Selyemút korára volt jellemző, amikor a tevekaravánok akár a Mediterráneumig is eljutottak. Az első lakói nyugat felől érkezhettek, azonban bizonyosan nem az ujgurok ősei léphettek e földre, ugyanis ők a 10. század előtt semmiképpen sem jelenhettek meg a térségben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
