Megsüthette a galambot a neandervölgyi
2014. augusztus 12. 10:02
Sült szirti galambot is ettek a neandervölgyiek 67 ezer évvel ezelőtt, ami azt jelenti, hogy a madarak jóval korábban váltak az emberi étrend részévé, mint azt eddig gondolták - derült ki egy új kutatásból.
Spanyol tudósok 1724 galambcsontot vizsgáltak meg, amelyek egy gibraltári barlangból kerültek elő. A csontokon a neandervölgyi fogainak és vélhetően a sütésnek a nyomait fedezték fel. Ez azt sugallja, hogy az állatokat levágták és megsütötték, így ez a legkorábbi bizonyítéka az emberi madárfogyasztásnak - írják kutatók a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
"Ugyanazt szerette, amit mi is: a mellét, a combját és a szárnyakat ette meg. Ehhez megvolt a tudása és megvoltak az egyéb feltételek" - fogalmazott Clive Finlayson, a Gibraltar Museum igazgatója. Finlayson szerint a kutatás újfent megerősíti azt az egyre inkább elterjedő vélekedést, hogy a neandervölgyit korábban alaposan félreismertük, ugyanis sokkal fejlettebb volt, mint amit általában gondolnak róla. Az utóbbi időben számos elméletet cáfoltak meg a neandervölgyivel kapcsolatban, így kiderült, hogy ismerte és használta a tüzet, eltemette halottait és tisztán tartotta otthonát.
A kutatás szerint miután a neandervölgyi megnyúzta a galambot, a kezével és a fogával távolította el belőle a csontokat, a zsírt és a porcokat. A csontokon csak kevés esetben találták meg a vágóeszközök nyomát, a kutatók szerint ez azért van, mert a szirti galamb húsát eszközök nélkül is könnyen el lehetett fogyasztani. Egyelőre nem ismeretes, hogyan tudták őket becserkészni, de minden bizonnyal egy jó mászó csenhette el a galambokat fészkeikből. A kutatók hangsúlyozzák: a sütésre utaló bizonyítékok nem perdöntőek, azokat egy véletlen tűzeset is okozhatta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
