Milyen volt Kossuth hangja? És Leniné?
2014. augusztus 6. 14:12
Kossuth Lajos "aradi szónoklata"
Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékműve felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. Az 1865 óta Torinóban önkéntes száműzetésben élő "remetét" meghívták az 1890. október 6-i aradi ünnepségre, de a kiegyezést teljes egészében elutasító, önmagát "osztrák-magyarnak" soha el nem ismerő Kossuth tudta, hogy személyes részvétele a „kibékülés ünnepén” erkölcsileg lehetetlen. Ezt fejtegeti az aradiak meghívására válaszképpen írt köszönőlevelében is. Arra viszont ráállt, hogy ünnepi beszédét a fonográf segítségével megörökítsék és elvigyék Aradra.
Az 1890. szeptember 20-án két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar által készített hangfelvétel páratlan hangrögzítés-történeti jelentőségét az adja, hogy ez a legkorábbi ismert és máig (töredékesen) fennmaradt magyar beszédfelvétel, amely ráadásul egy emblematikus történelmi személyiség, kora talán legkiválóbb szónokának hangját rögzíti. Kevésbé egyértelműen megítélhető, mennyire tudta betölteni eredeti küldetését, s jutott el az üzenet a kortársak tömegeihez.
Az ünnepségről szóló egykorú beszámolók szerint ugyanis a Kossuth-beszéd az október 6-i hivatalos rendezvényen nem hangzott el. Ezt politikai megfontolásokkal magyarázhatnánk, azonban a felvétel szabadtéren, tömegek által hallható módon történő lejátszása technikailag sem lett volna lehetséges. A korabeli sajtó szórványos utalásai alapján a felvételt - Aradon és másutt is - zárt térben, fülhallgatón keresztül egyenként, 1 forint, illetve később 50 krajcár belépődíj ellenében lehetett meghallgatni.
A mintegy hat-hét perc hosszúságú beszéd eredetileg három fonográfhengert töltött meg. Mivel a rendkívül sérülékeny, átlagosan 30-40 lejátszásra „hitelesített” viaszhengereket több százszor is leforgatták, erősen megrongálódtak, így a szakembereknek egy 1 perc 20 másodpernyi anyagot sikerült megmenteniük az utókornak.