Internálás és vagyonelkobzás: így bánt az USA ellenséges polgáraival
2014. augusztus 5. 19:08
Miközben az első világháború éveiben Európát frontok tucatjai szelték át, a háborúba 1917-ben bekapcsolódó Egyesült Államok területén szintén harcok dúltak: a washingtoni kormány több tízezer, születési helye vagy egyéb kötődései alapján ellenséges országhoz tartozó bevándorlót internált, vagyonukat pedig elkobozta. Legtöbbjük 1918 után sem kapta vissza értéktárgyait.
Elég volt egy vers
Az Osztrák-Magyar Monarchiából 1914-ben emigráló Erich Posselt szerkesztőként és fordítóként dolgozott az Egyesült Államokban. Nemzetisége - a több millió német ajkú bevándorlóhoz hasonlóan - az első világháború éveiben gyanakvást keltett és haragot táplált az amerikaiakban. A fiatal Posselt nem volt egyedül: az 1910-es évek második felében a szövetségi kormány közel fél millió "ellenséges idegen" civilt tartott nyilván, akik után kémkedett, hatezer férfit, illetve néhány tucat nőt pedig internálótáborokba küldött. Talán még ennél az adatnál is meglepőbb, hogy milyen hatalmas értékben foglaltak le magántulajdont mindenféle - a háborús erőfeszítésekhez kapcsolódó - kétes cím alapján: ez több mint fél milliárd dollárt tett ki, ami a washingtoni kormány éves költségvetésének felelt meg.
Posselt 1918 júliusában verset írt az amerikai pilótákról, de ezzel nem sikerült javítania addig sem túl rózsás helyzetén:
Six little aviators
Went flying out one day;
They wished to go to Coblenz,
And never came away.
Two little aviators
Got cold feet on the run;
One lost all the breath he had,
Then there was only one.
One little aviator
Soon to an end was brought;
He grieved so for the other five,
He too at last was caught.
Hat kicsi pilóta
Repülni ment egy nap;
Úti céljuk Coblenz volt;
S az összes ottmaradt.
Két kicsi pilóta
Már felszállni sem mert;
Egy kifogyott a levegőből,
S nem maradt csak egy.
De ezt a kicsi pilótát is
Elérte hamar a vég;
Úgy siratta a többieket,
Hogy leszedték aznap még.
(Domonkos Eszter fordítása)
Az Igazságügyi Minisztérium nyomozóirodájának (az FBI elődje) munkatársai Posselt "gyanús" írását (amelyet az író egyébiránt igen rossznak talált, és nem is akart publikálni) egy házkutatás során találták meg. "Jelenleg túl sok amerikai fiú áldozza életét a légierőnél ahhoz, hogy egy ellenséges idegen viccet csináljon belőle. Egyszerűen nincs mentség a fiatalember tettére" - állt a jelentésben.
A szövetségi ügynökök ekkor már jó ideje keresték a megfelelő indokot, hogy letartóztathassák Posseltet; az elfogása előtti évben több mint tízszer kutatták át lakását. A vers megtalálása után a Georgia államban lévő Fort Oglethorpe-ba küldték, a négy internálótábor közül abba, amelyet a háború idején építettek. Posseltet azonban internálása után sem vádolták semmilyen konkrét bűncselekménnyel. "A vád egyszerűen a bűnös tudás; nagyon élénken fogalmaz írásaiban, amelyek súlyos gondokat okoznának, ha megjelennének" - szólt a jelentés. A költő 17 hónapot töltött a táborban.
Az idegenekkel való ellenséges bánásmód az 1917-ben elfogadott két kongresszusi határozatot követően tovább rosszabbodott. Az ún. kémkedési törvénnyel, valamint az "ellenséges kereskedelemről" szóló határozattal a honatyák célja az volt, hogy a hazai ellenséggel szembeni legális harc még szélesebb keretek között folyhasson. (Érdekesség, hogy az 1917-es kémkedési törvény mind a mai napig érvényben van, például Edward Snowden NSA-hírszerzőt is ez alapján akarták bíróság elé állítani az USA-ban.)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
