Armageddon CIA módra

2014. július 31. 14:08

2001-ben a New York-i ikertornyok elleni terrorcselekmény következtében közel 3000 ember halt meg kevesebb mint egy óra leforgása alatt. Az amerikai nemzetet sokként érte a támadás, ezt követően a CIA teljes (sőt kibővített) személyi állománya bin Laden elfogására koncentrált. Csupán annyi információ volt birtokukban a terrorista vezérről, hogy valahol Afganisztán pusztaságaiban bujkál.

George W. Bush amerikai elnök jóváhagyta a Szabadság védelme elnevezésű műveletet, amely háborús tervként a tálib rezsim megdöntését és bin Laden likvidálását tűzte ki célul. A CIA nemrégiben feloldott titkos aktáiból kiderült: a hírszerző ügynökség kulcsfontosságú szerepet játszott az akcióban, tisztjeinek kellett ugyanis kihallgatnia azokat a személyeket, akik elvezethetik őket a rettegett terroristavezérhez. A CIA egy speciálisan kiképzett egysége Dave Tyson és Mike Spann vezetésével érkezett Afganisztánba. Tyson Közép-Ázsia-szakértőként jól beszélte a helyi nyelveket, míg a haditengerész Spannek ez volt az első éles küldetése.

A kihallgatások nem a CIA szigorúan szabályozott menete szerint zajlottak. Tyson és Spann egy 19. századi erődítménybe utazott, ahol több száz ellenséges katonát tartottak fogva a szövetséges erők. A 30 méter hosszú és 20 méter vastagságú falakkal körbevett várról hamar kiderült, hogy alkalmatlan helyszín a kihallgatásokhoz, ám a különleges osztály vállalta a kockázatot. Munkájuk során több száz fogolyból kellett kiszűrni azokat, akik bármilyen információval rendelkeznek bin Laden rejtekhelyéről. Az alagsori tálib börtönben azonban a rabok nem akartak együttműködni a CIA-val, s néhány szélsőséges tálib katona elhatározta, hogy kitör a börtönből. Az egyik fogoly gránátot robbantott, majd tűzharc alakult ki.

A tálibok rátörtek Spannre, Tyson elmenekült a helyszínről, a kihallgatásokat filmező német tévések azonban rögzítették menekülését. Tyson nem ért rá ezzel foglalkozni, s inkább az izgatta, hogy egyedül, fegyverek nélkül miként fogja életben tartani a műveletet. Először is kapcsolatba kellett lépnie a közelben állomásozó amerikai rohamosztaggal, ezért kölcsönkérte az egyik német újságíró telefonját. Mint utóbb kiderült, Tyson a taskenti amerikai nagykövetség számát hívta, amely összekötötte őt a floridai légi bázissal, hogy végül rajtuk keresztül elérje a közelében állomásozó CIA-tisztet. Gyors helyzetjelentésében így nyilatkozott: „precíz beavatkozásra van szükség, nem lehet bombázni!”

Az elit rohamosztag 15 fővel a helyszínre sietett, az 50 fős északi szövetségesekkel együtt így 65 katona nézett szembe 600, mindenre elszánt afgán fogollyal. Kezdetét vette az összecsapás, amely a szemtanúk elmondása szerint az Armageddonhoz hasonlított. Az elit alakulat egyik fő képessége, hogy menet közben változtatni tud a korábbi harci terven - ezért légi támadást indítottak, annak ellenére, hogy tudták, sajátjaik közül is sokan elesnek majd. A fő kérdés azonban az volt: életben marad egyáltalán valaki, akit a CIA kihallgathat?

Az akciót sokan túlélték, ők azonban nem jöttek ki az erődből, ezért a rohamosztag 20 órán át jeges vízzel árasztotta el a rejtekhelyet. A megpróbáltatásokat 86 lázadó élte túl, akik előjöttek és megadták magukat. Az elit alakulat munkája itt véget ért, a CIA pedig folytathatta a már megkezdett kihallgatásokat.

A túlélők között volt egy angolul beszélő rab is, akiről az azonosítás után kiderült, hogy egy, a tálibok oldalán harcoló amerikai katona. Tyson elhozta az erődből társa, Spann holttestét és státuszának leleplezése ellenére is tovább folytatta munkáját a CIA-nál. A hírszerzés még évekig használta azokat az információkat a bin Laden elleni hajszában, amelyeket Tyson és haditengerész társa, Spann szereztek, s később ezek segítettek elvezetni az al-Kaida vezér rejtekhelyéig.

Spektrum: CIA: Titkosítás feloldva

Augusztus 2. szombat, este 22:00 óra: Az erőd
Augusztus 3. vasárnap, este 22:00 óra: Hajsza Che Guevara után