Kátyúsak voltak a római utak
2014. július 22. 13:06
Egy sokat látott magyar autóvezetővel kevés bosszantóbb dolog történhet annál, mint amikor kocsijával kátyúba hajt. A jelenség persze nem új keletű, hiszen még az időtálló útjaikra méltán büszke ókori rómaiak is - ha nap mint nap nem is - belefuthattak egy-két kátyúba hosszú útjaik során: legutóbb a délnyugat-angliai Devonban tártak fel egy gödrökkel teli, toldozott-foldozott római utat.
A kétezer éves római utat Délnyugat-Angliában, Devon megye déli részén, Ipplepennél fedezték fel brit régészek. Az út meglepő módon tele volt szekér okozta gödrökkel, hasonlóan az egyik Pompejiben feltárt úthoz. A régészek szerint a kátyúk keletkezését követően agyaggal és kövekkel próbálták betömködni a lyukakat. "Az út láthatóan rendkívüli igénybevételnek volt kitéve, nagyon érdekes abba belegondolni, hogy mit szállítottak ezek a lovak vontatta szekerek" - fogalmazott Danielle Wootton devoni régész.
A rómaiak érkezése előtt szinte semmilyen használható út nem volt Devonban, ám Britannia meghódításával ez megváltozott. A római útépítést a merész vonalvezetés és az alapos kivitel jellemezte, fennmaradásukat pedig a mély alapozásnak köszönhetik. Az utak többsége nyílegyenes volt, ám a magasan fekvő területeken szerpentineket alakítottak ki. A folyókat, kisebb szakadékokat áthidalták, a lápokban, mocsarakban több kilométer hosszú pallóhidakat is lefektettek, a vizenyős területeken pedig dorongutakat építettek.
A római jog legjelentősebb forrásának számító ún. XII. táblás törvények (i.e. 451-449) az utak kialakítását is megszabták, többek között szélességét (ez az egyenes utaknál 8 római láb - 2,45 méter -, a kanyarokban pedig 16 láb volt) és az út kövezését. Bár a források egybehangzó állítása szerint a rómaiak célja olyan utak építése volt, amelyeket nem kellett felújítani, úgy tűnik, hogy a devoni útszakasz nem állta ki az idő próbáját.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
