Ma is titkos szovjet fegyverraktárak vannak Európa-szerte

2014. július 11. 16:26

Európa nyugati felében valószínűleg még ma is vannak elrejtve álcázott szovjet fegyverek, amelyeket hidegháborús ügynökök hoztak be a második világháború után egy majdani konfliktus esetére - magyarázta Christopher Andrew brit történész. A kommunikációs felszerelésekből és kézifegyverekből álló készletek elrejtésének módszerét egy, a titkosítás alól hétfőn feloldott KGB-dokumentummásolat leplezte le. A Mitrohin-archívumból származó aktából az is kiderült, hogy egy, a szovjetek legfontosabb brit kémének tartott nő egy medaliont, valamint élethossziglanig tartó, havi 20 fontos életjáradékot kapott "a sok éven át tartó kiváló munkáért", amely során londoni irodájából csempészett ki atomtitkokat.

Vaszilij Mitrohin majd' 30 évig dolgozott a KGB külföldi hírszerzéséért felelős Első Főigazgatóságának (KHEF) levéltárában, ahol közel 12 évet töltött el azzal, hogy a szigorúan titkos aktákat lemásolja, és hatalmas kockázatot vállalva kicsempéssze a munkahelyéről, majd otthonának padlója alá rejtse. 1992-ben a brit titkosszolgálat segítségével disszidált a Szovjetunióból és Angliában telepedett le. A két világháború közötti időszaktól a hidegháborúig bezárólag felbecsülhetetlen értékű információk kerültek ki a szigorúan titkos szovjet mappákból, amelyek részletes betekintést adnak a szovjet kémek tevékenységébe. A 33 doboznyi akta közül 19-et nyitottak meg eddig; ezek a cambridge-i Churchill College-ban tekinthetők meg.

A titkosítás alól legutóbb feloldott jegyzetek szerint a szovjetek különböző európai nagyvárosok közelében titkos fegyverraktárakat létesítettek arra az esetre, ha kitörne egy újabb világháború - mondta Christopher Andrew, aki egyébként Mitrohin jó barátja is egyben. Habár az akták nem közölnek pontos adatokat a helyszínekről, a Brit-szigeteken minden bizonnyal lehetnek még ilyen lerakatok. "Ez egy nagyszabású művelet volt, raktárokat pedig minden bizonnyal a legtöbb NATO-országban létesíthettek" - tette hozzá. "Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok után Nagy-Britannia volt a második legfontosabb ellenséges ország, ezen szovjet technika leginkább itt terjedhetett el. Ma már nagyon nehéz lenne beazonosítani és lokalizálni ezeket a helyszíneket, továbbá nem valószínű, hogy használhatóak lennének az ott talált műszerek és fegyverek" - fejtette ki a történész.

Az egyik feljegyzés szerint egy fegyverraktár a svájci Bern mellett létesült, ám a Mitrohin által lemásolt akta csak így pontosítja a helyet: "egy termőföld melletti kápolna közelében, 36 lépés után két lombos fa között". A következő megjegyzésben a szerző a lerakat körüli aknák hatástalanításáról ír.

Mitrohin jegyzetei segítségével sikerült lebuktatni Melita Norwoodot, a Hola nevű ügynököt, aki a Szovjetunió legfontosabb női kéme volt, magyarázta Andrew. Norwood egy londoni székhelyű nukleáris technológiát kutató cég titkárnője volt, így közel tudott férkőzni az atomtitkokhoz, amelyet készséggel átnyújtott a szovjeteknek, akik a nő segítségével a Nyugat legnagyobb megdöbbenésére már 1949-ben bevethető atombombát hoztak létre.

Norwood védelmét olyan jól megszervezték, hogy csupán 1999-ben, 87 éves korában lepleződött le. Az aktái szerint 1937-ben ideológiai alapon, a Brit Kommunista Párt vezetőségének ajánlatára szervezték be. A KGB így dicsérte őt: "lojális, megbízható, fegyelmezett ügynök, aki mindig arra törekedett, hogy maximális hasznot nyújtson számunkra". Majd így folytatódik az írás: "Hola felbecsülhetetlen adatokat adott át a britek atomkutatási eredményeiről, az ezekről készült feljegyzéseket a főnökei távollétében lefotózta, majd elküldte nekünk".

Norwood 1968-ban megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, 1962-től pedig havi 20 font fizetség járt számára, amelyet 1973 júniusáig folyósítottak. Jól mutatja a kémnő fontosságát, hogy magasabb fizetést kapott, mint a szovjetek másik fontos beépített ügynöke, Kim Philby.

"Valószínűleg a nő sohasem volt tisztában az átadott információk jelentőségével, ugyanis egyrészt laikus, másrészt igencsak földhöz ragadt, naív teremtés volt. Ahhoz azonban semmi kétség nem fér, hogy a KGB-nek átadott adatok rendkívüli fontossággal bírtak" - így a szakértő. Norwood ellen sohasem emeltek vádat, 2005-ben, 93 éves korában érte utol a halál.