Földművelők éltek egykoron az Amazonas mélyén

2014. július 10. 10:57 MTI

Az angliai Readingi Egyetem munkatársaként dolgozó John Carson, az Amazonas-medence déli részét vizsgáló tanulmány vezető szerzője szerint a domináns ökoszisztéma hajdanán sokkal inkább szavannára hasonlított, mintsem a ma ismert esőerdőre. A kutatók szerint a kétezer évvel ezelőtt beköszöntött nedvesebb éghajlat miatt indult meg az intenzív fanövekedés. Az akkori klímaváltozást a Föld Nap körüli keringésében bekövetkezett természetes elmozdulások okozhatták.

Az Amazonas-medencére hagyományosan úgy tekintenek, mint ősi, sűrű esőerdő borította területre, amelyet vadászó-gyűjtögetők laktak. Az elmúlt években azonban a régészek számos nyomot találtak, amelyek arra utalnak, hogy a bennszülöttek hajdanán az esőerdő sűrűjében éltek, és bizonyos területeket megtisztítottak mezőgazdasági célokra.

A mostani tanulmány teljesen új elméletet sugall, amely szerint az esőerdő egyszerűen foghíjas volt bizonyos területeken. Carson szerint az Amazonas-medence déli részének talán egyötöde lehetett szavanna a klímaváltozás bekövetkeztéig, míg a többi részt erdő borította. A legfrissebb eredmények szerint a 2500 évvel ezelőttől 500 évvel ezelőttig terjedő periódusban az Amazonas területén élt népek nem vadászó-gyűjtögetők vagy "nagyüzemi" erdőirtók, hanem földművelők voltak.

A tanulmány készítői egykori talajmunkálatok nyomait, köztük hosszan elnyúló, mély és széles árkokat tanulmányoztak, amelyekre a közelmúltban bukkantak rá bolíviai fakitermelések során. Egyelőre rejtély, hogy az árkok milyen célt szolgáltak; talán védelmi funkciójuk volt, vagy a vízelvezetésben játszottak szerepet, esetleg vallási célból alakították ki őket.

A szakemberek ezen kívül nagy mennyiségű fűpollent találtak a közeli tavak ősi üledékrétegeiben, ami azt sugallja, hogy a terület egykor szavannára hasonlíthatott, valamint kukoricatermesztésre utaló jeleket is találtak. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt eredmények szerint a Kolumbusz Kristóf 1492-es felfedezőútja nyomán a térségbe eljutó európai betegségek szintén felgyorsíthatták az esőerdő növekedését azáltal, hogy végeztek a területen gazdálkodó őslakosokkal.

Az amazonasi esőerdő fontos szerepet játszik a klímaváltozásban, mivel a növekvő fák elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot, majd rothadásuk, elégetésük során visszaengedik azt a légkörbe. Brazíliában jelentősen lassult az erdőirtás üteme az elmúlt években. Carson szerint az amazonasi erdők növekedése hozzájárulhatott a nagyjából 1350-től 1850-ig tartó kis jégkorszakhoz azáltal, hogy a fák elnyelték az üvegházhatású gázokat.