10 tény a Gulagról

2014. július 3. 21:07

1. Gulag alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszert értjük, ahol a rezsim hazai és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, illetve más okokból elhurcoltakat tartották fogva és kényszerítették kemény fizikai munkára.

2. A Gulag legismertebb foglya, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas író becslése szerint összesen mintegy 50 millió ember járta meg a szovjetunióbeli kényszermunkatáborokat. 

2. A szovjet archívumok alapján végzett 1993-as kutatás szerint 1934 és 1953 között összesen 1 053 829 ember halt meg a szovjet munkatáborokban - nem számítva bele a kiengedett, gyógyíthatatlan betegségekben később elhunyt foglyokat. Más becslések szerint Sztálin rémuralma alatt 10-20 millióan haltak meg a táborokban.

3. A Gulag gyökerei a cári Oroszország idejére nyúlnak vissza: a 17. században kényszermunkatáborokat, ún. katorgákat hoztak létre a politikai ellenségek száműzetésére Szibéria lakatlan részein és az orosz Távol-Keleten.

4. A szovjet munkatáborrendszer hivatalosan 1930. április 15-én jött létre a titkosrendőrség, az OGPU részeként Ulág néven. A Gulag intézményét 1960. január 25-én szüntette meg a szovjet Belügyminisztérium rendeleti úton. Politikai foglyokat azonban egészen 1987-ig, a hírhedt Perm-36 tábor bezárásáig tartottak fogva.

5. A Gulag mozaikszó jelentése: Javítómunka-táborok Főigazgatósága. A kifejezést ritkán használják az oroszban, inkább a táborok (лагеря, lagerya) vagy a zóna (зона, zona) terjedt el.

6. Leonyid Borodkin orosz történész szerint a Gulagra került, hatalmas ipari beruházásokon dolgoztatott rabok a bruttó nemzeti össztermelés átlag három százalékát termelték meg.

7. Mintegy 600 ezer magyar hadifogoly és civil járta meg a szovjet kényszermunkatáborokat és az ítéletek végrehajtására létrehozott Gulag-táborokat. A magyar nyelvben a Szovjetunióban végzett kényszermunka "málenkij robot" néven ismert.

8. A magyarokat mintegy ezer munkatáborban szórták szét, legtöbben a Donyeck-medencében dolgoztak a kőszénbányákban.

9. A táborokban jellemzően rettenetes állapot uralkodott: élelemhiány, túlzsúfoltság, rossz higiénia és elégtelen egészségügyi ellátás. A kényszermunkatáborokban 1934 és 1940 között négyszer-hatszor magasabb volt a halálozási ráta, mint a Szovjetunió más részein.

10. A legtöbb áldozatot a szibériai táborok szedték: a kolimai aranylelőhelyeken például a rabokat -50 Celsius fokig dolgoztatták, a halálozási ráta pedig évi 30 százalék volt a bányászok között.