Apagyilkosságok a Trónok harcán túl
2014. június 23. 08:56
Az asszír viszály
I. Tukulti-Ninurta a Középasszír Birodalom valószínűleg legnagyobb uralkodója volt, mivel 36 éven át tartó uralma első felében sorra hódoltak meg előtte a korábbi nagy ellenfelek. Mindehhez nem kevés szerencse is kellett, ugyanis a Közel-Kelet egyik legerősebb állama, a mai Törökország és Szíria területét igába hajtó Hettita Birodalmat nagy erejű támadás érte nyugat felől. A Balkánról beözönlő phrügök azonban nem csupán meggyengítették, hanem meg is semmisítették az első vaskori államot, a harckocsisairól híres hettiták országát. Ezt követően nem kellett nagy erőket bevetnie az asszír királynak, győzedelmesen térhetett vissza az Eufráteszen túlról.
Később Babilon is megadta magát I. Tukulti-Ninurtának, aki nagyszabású építkezésekbe kezdett: felújítatta Istár templomát, a főváros, Assur körül vizes árkot ásatott, sőt uralma vége felé egy új székhely, Kár-Tukulti-Ninurta építésébe is belekezdett. Az i. e. 1210-es években azonban egyre többször szenvedtek vereséget seregei, valamint a népnek jövedelmet biztosító építkezések is akadoztak, ami elégedetlenséget szült. Végül az asszír arisztokraták lovagolták meg a királyellenes lincshangulatot, aminek az élére a király fia állt; Assur-nádin-apli valószínűleg az új főváros ostroma idején végzett apjával.