Rejtett festmények tárulnak fel Angkorvat falain

2014. május 28. 14:12

Angkor a 9. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802-1432 között. A birodalom virágkorában magában foglalta egyebek közt a mai Kambodzsa síkságait, Laosz és Thaiföld jelentős részét és a Mekong deltáját. Csupán a templomokat építették kőből, minden más épületet, beleértve a királyi palotákat, fából ácsolták, így az évszázadok során az enyészeté lettek. Ugyan Angkor hatalmas „templomváros” képében mutatkozik, természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban. A khmer birodalom fénykorában a fővárosnak egymillió lakosa lehetett, több mint a világ bármely korabeli európai városának.

Évente mintegy kétmillió turista keresi fel a Kambodzsa északnyugati részén, Phnompentől 240 kilométerre található, 1113 és 1150 között épült Angkorvatot, Angkor legjelentősebb templomegyüttesét, hogy megcsodálja a lenyűgöző, eredetileg hindu templomként használt, ma már buddhista szentélyként működő építmény 900 éves, égnek meredező tornyait, árkádos folyosóit és pompás domborműveit.

Eddig nem voltak láthatók azok a festmények, amelyek a digitális képalkotó technikák nyomán most végre feltárulnak. A mintegy kétszáz festmény nagy részét a terület elnéptelenedése után Angkorvatba érkező zarándokok hagyták hátra a 15. századtól kezdődően, míg a legkorábbiak a templomegyüttes restaurálásakor kerülhettek a falakra. A festményekre a canberrai (Ausztrália) Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa, Noel Hidalgo Tan bukkant rá még 2010-ben; ekkor néhány képet készített a vörös színű pigmentnyomokról abból a célból, hogy később digitálisan feljavítsa a szabad szemmel nem látható műalkotásokat - olvasható az Antiquity című tudományos folyóirat legújabb számában.

"Nem tudtam, hogy a képek ennyire részletesek, teljesen megdöbbentem" - fogalmazott Tan. A digitális képeken számos festmény tárul fel elefántokról, oroszlánokról, csónakokról, Hanumám hindu majomistenről és különböző épületekről, így talán magáról Angkorvatról is. A legrészletesebb képek a templom tetején találhatók, ezeket az Angkorvatba áramló zarándokok hagyták maguk után, de a legkidolgozottabb alkotások az avatatlan szemek számára láthatatlanok.

Hogy a festmények ismét láthatóvá váljanak, Tan egy, a színek finom árnyalatait felnagyító technikát, úgynevezett dekorrelációs eljárást alkalmazott, amely metódus elsősorban az ősi szikrarajzok kutatását teszi lehetővé, de például az amerikai NASA Oppurtunity nevű roverje is használta a Mars Exploration Rover marskutató program során.

"Nagyon sok festmény nem kapott elég figyelmet, mondván, azok csak graffitik. Ezzel az interpretációval egyet is értek, ám vannak olyan sematikus és kidolgozott képek, amelyek nem random alkotások, hanem mint dekorációk kerültek a falra" - fejtette ki a szakember, hozzátéve, hogy ezek festmények minden bizonnyal Ang Csan kambodzsai király (1516-1566) megrendelésére készülhettek a templomegyüttes restaurálására (1528-1566) tett kísérletek részeként.