Háborús hősről kapta nevét a Roland Garros
2014. május 23. 09:42 MTI
A hivatalos nevén "Tournoi de Roland-Garros" az év második Grand Slam-versenye, a salakszezont lezáró párizsi csúcstalálkozót a teniszidény legjobb állóképességet igénylő tornájaként is emlegetik. Története 1891-ig nyúlik vissza.
Először 1891-ben szerveztek bajnokságot francia klubokban ütögető férfiaknak, az első győztes a Párizsban élő brit (ismeretlen keresztnevű) H. Briggs volt. Hat évvel később a hölgyek is csatlakoztak a mezőnyhöz, a vegyes párosok 1902-ben, a női párosok 1907-ben mutatkoztak be. A hazai klubtagság pedig 1925-ig volt feltétele az indulásnak.
A francia fővárosban három különböző létesítmény adott otthont a tornának - sőt egy ízben Bordeaux volt a házigazda -, mígnem 1928-ban felavatták a boulogne-i erdő melletti teniszközpontot, amely eredetileg annak érdekében épült, hogy a válogatott méltó környezetben védhesse meg címét a Davis Kupában. A területet és a tornát Roland Garros pilótahadnagyról nevezték el, aki 1918-ban, mindössze 29 évesen kapott végzetes találatot gépével az I. világháborúban. Az "open era" 1968-as kezdetekor a Roland Garros volt az első Grand Slam-torna, amely nyitottá vált a profi játékosok részére.
A Porte d'Auteuilnél 2006 óta hétfő helyett már vasárnap elkezdődik a játék, 2007-től pedig a férfiak és a nők ugyanakkora pénzdíjban részesülnek. A GS-versenyek közül a US Open mellett már csak a legkisebb alapterületű Roland Garros nem rendelkezik befedhető stadionnal, a rendezők 2018-ra ígérték, hogy a 60 százalékkal "terebélyesedik" a torna, a központi Philippe Chatrier aréna pedig zárható tetőszerkezetet kap.
A Roland Garros legeredményesebbje egyesben Rafael Nadal és Chris Evert: a spanyol salakkirály tavaly nyolcadszor emelhette magasba a Muskétások Kupáját, míg a nőknél az amerikai Evert hétszer vette át a Suzanne Lenglen Kupát 1974 és 1986 között.
Ami a magyar történelmet illeti, férfi játékos egyesben egy alkalommal diadalmaskodott a Roland Garroson: 1947-ben Asbóth József 8:6, 7:5, 6:4-re győzött a dél-afrikai Eric Sturgess ellen a döntőben. Magyar hölgy szintén egyszer nyert, 1958-ban Körmöczi Zsuzsa 6:4, 1:6, 6:2-re verte a brit Shirley Bloomert a fináléban.