Ferenc József, Titánia lovagja
2014. május 22. 16:26
A költői vénával is megáldott Erzsébet királyné verseiben Titániának nevezte magát, Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának tündérkirálynője után. A Gödöllői Királyi Kastély 2008-tól Titánia lovagjai címmel kiállítás-sorozat keretében mutatja be a hozzá közelálló férfiakat − idén a férjet, Ferenc József osztrák császárt és magyar királyt.
A harmadik lovag
A Gödöllői Királyi Kastély elsőként a Sisire leginkább hasonlító, szellemi örökségét továbbvivő fiának állított emléket, aki reménytelenül vágyott anyja aggódó figyelmére és elismerésére, amit csak tragikus halála után kapott meg. A Rudolf – a reményvesztett imádó című tárlat 2008-ban nyílt meg, a trónörökös születésének 150. évfordulója alkalmából.
2009-ben a második „lovag”, A lángoló zseni – gróf Andrássy Gyula került sorra. Andrássy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ezredese, diplomata és világfi, aki Deák mellett az osztrák-magyar kiegyezés létrehozója, a 19. század egyik legjelentősebb magyar politikusa volt. Erzsébet igaz barátja lévén, azon kevesek egyike volt, akinek tanácsait a királyné meghallgatta, és sok esetben meg is fogadta.
A harmadik „lovag” 2014-ben a férj, Ferenc József osztrák császár és magyar király lesz. A Kastély ezzel a kiállítással kapcsolódik az idei központi centenáriumi évhez, illetve Gödöllő városa által „A Régi Ház, 1914-2014. Kezdet és vég” címmel meghirdetett idei tematikus évhez. A tárlaton központi elemként azt a folyamatot kívánják bemutatni, miként változott a magyarok Ferenc József-képe, a császár/király személyének megítélése a hosszú uralkodása folyamán.
Egész élete és hosszú uralkodása szempontjából rendkívül meghatározó volt Ferenc József neveltetése. Ifjúságára döntő hatással volt anyjával, Zsófia főhercegnővel való igen szoros kapcsolata. Az anyja által választott tanárok, példaképül szolgáló személyek (elsősorban katonák) egész későbbi életére hatást gyakoroltak. A tizenhárom éves főherceg 1843 szeptemberében járt először Magyarországon. Első benyomásai között a tájra, a természeti környezetre vonatkozó megállapításai vannak többségben − legalábbis fennmaradt naplója tanúsága szerint. Ezt az életszakaszt mutatja be a Rudolf-szárny első terme.
Neveltetése miatt Ferenc József az 1848/49-es magyar szabadságharcban a rebellis nemzet uralkodójával szembeni lázadását látta. 1848. december 2-án, alig 18 évesen került a Habsburg Birodalom trónjára, saját ítélete még nagyrészt a környezetének – leginkább édesanyjának – értékrendjét tükrözte. Mindezt a következő kiállítóterem az uralkodó és alattvalói világának szembeállításával érzékelteti.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
