Római katonai tábort tártak fel Németországban
2014. május 20. 11:40
Német régészek egy római kori katonai tábor maradványait tárták fel a türingiai Hachelbich városa mellett. A 18 hektáros területen egy időben hozzávetőlegesen ötezer legionárius tartózkodhatott, akik a jelek szerint csak egy rövid időre álltak meg ott, mielőtt továbbindultak volna keleti irányban.
"A kutatók kétszáz éve keresnek bizonyítékokat Németországnak ezen részén a rómaiak jelenlétére. Sok időbe telt, mire megbizonyosodtunk a felfedezésről" - fogalmazott Mario Kuessner ásatásvezető.
Miután i.e. 9-ben vereséget szenvedtek, a rómaiak letettek a Rajnától északra levő germán törzsek meghódításának tervéről. Az írásos források azonban megemlítik, hogy a római seregek időnként - válaszul a germán betörésekre - megvetették a lábukat a mai Németország területén, de eme beszámolóknak kevés hitelt adtak. A hachelbichi lelőhely és a Hannover mellett még 2008-ban feltárt csatamező ékes bizonyítéka annak, hogy a rómaiak igenis átlépték saját határaikat, amennyiben politikai vagy katonai szükségleteik úgy diktálták.
A katonai tábort még 2010-ben fedezték fel egy útépítéshez kapcsolódó leletmentési munka során. Azóta Kuessner és kollégái több mint két hektárnyi földet térképeztek fel, a földradaros vizsgálatok nyomán azonosított 18 hektáros területen pedig a tábor körvonalai is feltárultak. A téglalap alaprajzú castrum egy hagyományos római tábor volt, amit egy 1 méter mély árok vett körül. A tábor északi oldalán a legionáriusok egy kaput építettek, ezt egy újabb árok védte. "Ez tipikus római elem, a germánok nem csináltak ehhez hasonlót" - fogalmazott Kuessner.
A védelmi árok mögött egy alacsony sárfal húzódott, amit karókkal magasítottak meg, gyakorlatilag egy masszív, 3 méter széles és 3 méter magas falat létrehozva ezzel. Az erózió miatt a fal régóta nincs meg, ám a talaj elszíneződése pontosan mutatja, hol alakították ki védelmi vonalaikat a rómaiak.
Az archeológusok további leleteket hoztak felszínre: nem messze a tábortól előkerült nyolc, kenyérsütésre használt kemence, négy, római csizmából származó szeg, egy lószerszám és egy fegyverhüvely darab. A tárgyi leletek stílusa és a radiokarbonos vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy az ideiglenes római tábort valamikor az i.sz. 1-2. században hozták létre.
A lelőhely pontos koordinátáit a fémdetektoros amatőr kutatók miatt egyelőre titokban tartják, a régészek a tervek szerint ősszel térnek vissza. "A legjobb lenne, ha találnánk egy olyan pénzérmét, amelyen a római légió száma van. Ez segíthetne a pontos datálásban" - adott reményének hangot Kuessner.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
