Guyon és Kmety, a két oszmán pasa
2014. május 19. 10:31 MTI
Magyar honvédtábornokok a Krímen
Guyon és Kmety egyaránt harcolt az 1850-es években az Orosz Birodalom és az angol-francia-török szövetség között kitört krími háborúban, amelynek lezárásaként a párizsi béke rögzítette a Török Birodalom függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Guyon a háborúban az egyik hadsereg vezérkari főnöke volt és mindketten részt vettek a karsi erőd védelmében. Kmety könyvben örökítette meg a harcokat.
Guyon 1856-ben hunyt el, az isztambuli angol katonai temetőben nyugszik, a sírhelyén olvasható magyar felirat szerint "Itt nyugszik Guyon Richárd gróf, Török főtábornok, Frankhon ivadéka, Angolhon szülöttje, Magyarhon vitéze, Meghalt octóber 11-én 1856, Élete 44. évében".
A kortársak nem annyira Guyon hadvezéri képességeit, mint inkább a csatatéren tanúsított halált megvető bátorságát méltatták. Kossuth azt mondta róla: "rossz vezér, de jó katona. Nem oly sokan vagyunk, hogy olyan embert, mint Guyon nélkülözhessünk".
Kmetyt a karsi harcok nyomán kitüntette a török kormány, betegsége miatt 1861-ben nyugdíjba vonult, Londonba költözött és ott is hunyt el 1865-ben. Kmety György emlékét a török állam által az isztambuli katonai múzeumban állított mellszobor őrzi.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
