125 éve született Hitler
2014. április 20. 12:35
Felemelkedéstől a bukásig
Az állandósult belpolitikai válság feloldására Hindenburg elnök 1933. január 30-án Hitlert nevezte ki kancellárrá, aki meghirdette, hogy két négyéves terv keretében helyreállítja a gazdaságot, megszünteti a munkanélküliséget, a nemzetközi porondon pedig kivívja a német egyenjogúságot. A náci vezetésnek az 1930-as években jelentős közmunkák beindításával, nagyarányú építkezésekkel, a hadiipar és a hadsereg rohamos fejlesztésével valóban sikerült gazdasági fellendülést és életszínvonal-emelkedést elérnie.
SA-és SS-csapatok gyűrűjében (1937)
Hitler kancellári pozícióját az ellenzékkel való könyörtelen leszámolásra használta fel: a Reichstag épületének 1933. február 27-i felgyújtása után korlátozta a szabadságjogokat, a márciusi választások fölényes megnyerése után pedig megszavaztatta a felhatalmazási törvényt, amely kiiktatta a parlamentet, őt pedig lényegében diktátori hatalommal ruházta fel. Ennek birtokában az NSDAP-n kívül valamennyi pártot betiltotta, majd 1934-ben, a "hosszú kések éjszakáján" leszámolt párton belüli ellenzékével is.
Hindenburg halálát követően, 1934. augusztus 2-tól - összevonva az államfői és kormányfői jogokat - Vezér és Kancellár lett, s mint a hadsereg főparancsnoka intenzív fegyverkezésbe kezdett. Nekilátott a zsidókérdés "megoldásának" is: 1935 szeptemberében elfogadtatta a nürnbergi törvényeket, melyek értelmében birodalmi polgár kizárólag német vagy rokon vérű egyed lehetett, az 1938. november 9-ei "kristályéjszaka" pedig jeladás volt a zsidókkal szembeni közvetlen fizikai leszámolásra.
Párizs, 1940 júniusa
A versailles-i békerendszer revíziójára irányuló hitleri külpolitika a 30-as években nagy sikereket könyvelhetett el (a Saar-vidék visszacsatolása, a Rajna-vidék katonai megszállása, a Berlin-Róma tengely és az antikomintern-paktum létrehozása Olaszországgal és Japánnal, az Anschluss, azaz Ausztria és Németország egyesítése, Csehszlovákia feldarabolása). Mindez logikusan vezetett Lengyelország 1939. szeptember 1-jei megtámadásáig, a második világháború kirobbantásáig.
A kezdeti német katonai sikerek nyomán Európa nagy része német fennhatóság vagy befolyás alá került. Hitler 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót is, de csapatait Moszkva alatt megállították, az 1942 telén vívott sztálingrádi csata pedig fordulatot hozott a háború menetében. 1943-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a Harmadik Birodalom nem kerülhet ki győztesen a világégésből, a hitleri vezetés krízisét több, a Führer elleni merénylet is jelezte. A vesztes háború okozta kilátástalan helyzetből Hitler az öngyilkosságban talált kiutat: 1945. április 30-án, két nappal Berlin eleste előtt bunkerében feleségével, Eva Braunnal együtt ciánkálival megmérgezte magát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
