Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát
2014. március 10. 11:01 Csernus Szilveszter
Hazánktól messze létezik egy olyan szeglete Európának, ahol nemcsak egy pápát temettek el, de a mai napig látható nyomokat hagyó antik görög-római kultúra mellett szkíta, gót és hun népvándorlók, majd olasz gyarmatosítók is megvetették a lábukat, hogy aztán a Kelet-Európát elözönlő mongol-tatár hordák foglalják el, a török félhold árnyékába kerülve; végül egy nagyobb birodalom kebelezte be, megvédve az angol, francia, német megszállóktól is. A Krím félszigetről van szó, amely fordulatos történelme révén még ma is sokszínű terület, s amely ma ismét a világpolitika fókuszába került. A kérdésre, hogy az orosz vagy az ukrán félnek van-e több joga a félszigethez, nehéz válaszolni, de mielőtt bárki is állást foglalna, érdemes megismerni Európa e különleges területének mozgalmas történetét.
Az orosz Riviéra
A Krím nemcsak kulturálisan és történelmileg különleges része Kelet-Európának. Amíg az orosz és ukrán síkságok az Északi-sark felől akadálytalanul lezúduló hidegnek köszönhetően a fogalommá vált „orosz tél” vidékei (Kijevben a januári hőmérők ugyanazt mutatják, mint Oslóban), addig a Krím déli partja mediterrán üdülőhelyeknek ad otthont. A tengerparton a napsütéses órák száma meghaladja még a „Napfény városáét”, Szegedét is, ugyanis a Krímet a szárazfölddel összekötő Perekopi-földszoroson, a Krím "bejáratán" átkelő hideg áramlatoknak a félszigetet átszelő hegyvonulatok állják útját.
A Krím kivételes földrajzi adottságán túl építészetileg is említésre méltó. A szocializmus stílusa oda nem hatolt be, hanem alkalmazkodott a 19. századi hagyományokhoz. A fürdővárosok a „vörös cárok” idején is érintetlenek maradtak, sőt az állam különös gonddal épített nyaralók százait a párttagok részére, parkokkal, éttermekkel és szórakozóhelyekkel. Anakronisztikusan már 1942-ben „Ukrajna gyöngyének” nevezték magyarországi útleírások a Krím félszigetet. A Szovjetunióban a krími Jaltánál nemigen találtak volna megfelelőbb helyet 1945 februárjában a világháborús győztesek találkozójukhoz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
