Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát
2014. március 10. 11:01 Csernus Szilveszter
Olasz visszatérés
Roger Fenton
Az 1853-ban kitört orosz-török háború, bár öt térségben is folyt, mégis a Krímről kapta a nevét. Onnan kiindulva semmisítette meg Nahimov-tengernagy a törökök fekete-tengeri flottáját, amit már az angolok és a franciák sem néztek tétlenül, így beálltak az összeomlás szélén álló szultáni birodalom mögé. A nyugatiak Jevpatorijában szálltak partra, hogy elfoglalják a Szuvorov által építtetett Szevasztopol erődjét. A háború már a modern, ipari korszak első harctéri megnyilvánulása volt, sőt a háborúk történetében első ízben a harctéri hírekről a nyugati lapok a telegráf révén naponta értesültek.
A krími harcokat az utánpótlás döntötte el. A történelem paradoxona, hogy a végtelen orosz rónák most a hazai pályán harcoló oroszok ellen fordultak. A kemény tél és az azt követő sár miatt járhatatlanná váló utak, amelyek azelőtt és az után is oly sokszor segítették Oroszországot, most az orosz szállítmányokat akadályozták. A piemontiakkal is kiegészülő angol-francia-török kontingens viszont hajóhadával, és a Balaklavától Szevasztopolig sebtében lefektetett vasúttal jobban el tudta látni hadseregét, így az erőd napjai meg voltak számlálva.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
