"Kőkori Atlantiszt" találtak a Balti-tenger mélyén

2014. február 24. 12:03

A "svéd Atlantisznak" is nevezett 11 ezer éves települést a tenger nyelte el, ám története nem múlt el nyomtalanul, ugyanis svéd búvárok még január végén néhány kiváló állapotban megőrződött leletet találtak a Balti-tenger fenekén. A kőkorszaki település egyfajta szemétlerakó volt, ahol a vadászó-gyűjtögető nomád közösségek a "kiselejtezett" tárgyaikat gyűjtötték.

A helyi lapok szerint az összehasonlítás nem túlzó, hiszen könnyen lehet, hogy a település ugyanolyan gyorsan tűnt el, mint Atlantisz. Az elveszett város legendája azóta izgatja az emberek fantáziáját, hogy Platón Timaiosz és Kritiász című dialógusaiban megírta a 9000 évvel ezelőtt elpusztult sziget történetét, amely Héraklész oszlopaitól, vélhetően a Gibraltári-szorostól nyugatra feküdt. A sziget területe nagyobb volt, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve: egy hatalmas királyság fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel, amelyet Platón perzsa mintára képzelt el. Atlantisszal valószínűleg földrengések és szökőár végezhetett.

A leleteket a dél-svédországi Blekinge tartományhoz tartozó Hanö sziget mellett, 15 méter mélyen találták meg. A búvárrégészek eddig fadarabokat, kovakő eszközöket, szarvakat, köteleket, egy állatcsontból faragott szigonyt és a mára kihalt őstulok egy csontját tárták fel.

"Fát, agancsot és egyéb eszközöket, szerszámokat hajítottak ki ide" - nyilatkozta Björn Nilsson, a Södertörni Egyetem régészprofesszora, projektvezető a The Local című angol nyelvű svéd lapnak. Mint kifejtette, a leletek a mocsári üledéknek köszönhetően maradtak meg; a fekete, zselészerű gyttja a tőzeg bomlása során képződik, s olyan oxigénhiányos állapotot hoz létre, amely elősegíti a leletek konzerválódását. Nilsson és csapata tovább folytatja a feltárást, s remélik, hogy előbb-utóbb egy temetőt is találnak, így végképp megbizonyosodhatnak afelől, hogy valóban egy kőkori település maradványaira bukkantak.