A film, ami a Star Warsnál is nagyobbat ütött
2014. február 13. 08:56
Egy némafilm hozta lázba Nagy-Britanniát 1916 őszén: 20 millió brit (az Egyesült Királyság lakosságának a fele) özönlött az angliai mozikba, hogy megnézze a Somme-i csata (Battle of Somme) című filmet, amely bár elsősorban a külföld meggyőzésére született, szuggesztív ereje miatt a szigetország lakóit is lebilincselte. A propagandacélból készült dokumentumfilm minden idők egyik legnézettebb alkotása lett, amely olyan kasszasikereket is megelőzött a csatornán túl, mint a Csillagok háborúja.
Lépjen be az USA és Románia a háborúba!
A Nagy Háború idején a mozgóképgyártás és a filmművészet még gyerekcipőben járt, de az iparág robbanásszerű fejlődését mutatja, hogy az első világháború kitörése előtt már négyezer filmszínház működött Nagy-Britannia-szerte, s hetente 20 millió jegyet értékesítettek. Jóllehet Szarajevó törést hozott a filmgyártásban, egyúttal új lehetőségek nyíltak általa.
Bár az angliai mozik akkor már évek óta sugároztak filmhiradó-részleteket, átütő sikert egyik film sem hozott. Hiába az olyan nevek, mint Charlie Chaplin, de említhetjük az amerikai sorozatot, a The Perils of Pauline-t vagy éppen a hollywoodi drámákat, egyik sem tudta igazán megfogni a még mindenre rácsodálkozó angol közönséget.
Az 1916 őszén mozikba kerülő Somme-i csata egészen más volt. A fekete-fehér képkockákon megelevenedtek a lövészárok-hadviselés borzalmai, láthatunk menetelő gyalogos katonákat, támadásra váró brit csapatokat, német állásokat célba vevő tüzérséget, sérült németek és angolok ápolását, illetve elfogott és halott katonákat a somme-i csata első napjaiból.
A somme-i támadás elsődleges célja a Verdunt védő francia hadsereg tehermentesítése volt. A tüzérségi előkészítés után július 1-jén indult meg a gyalogsági támadás. A brit hadsereg gerincét a toborzást elrendelő hadügyminiszterről Kitchener hadseregnek elnevezett lelkes, de amatőr önkéntes haderő adta. A katonák felkészületlensége és a kommunikációs nehézségek katasztrófához vezettek: első nap közel 20 ezer brit katona vesztette életét, 38 ezren pedig megsebesültek. 1916. július 1-jét mindmáig a brit hadtörténet legnagyobb tragédiájaként tartják számon.
A brit hadsereg szeptember 15-én a somme-i offenzíva során vetett be a történelemben először tankokat, amelyeket ekkor még az ellenséges gépfegyverállások leküzdésére használtak. A bevetésre váró 49 harckocsiból végül a meghibásodások következtében csak 32 indult támadásba. Bár a csatamezőn is akadtak technikai problémák, az ellenséges állásokat elérő tankok sokkolták a németeket. A csatáról megoszlik a szakértők véleménye. Sokan értelmetlen vérfürdőnek tekintik a több mint négyhónapos küzdelmet, Douglas Haiget pedig csak „somme-i mészárosként” emlegetik, mások azonban úgy vélik, az offenzíva tanulságai nélkül az antant nem nyerte volna meg a háborút.
A Somme-i csatát a British Topical Committee for War Films megbízásából készítették, miután a független producerek sikeresen lobbiztak a War Office-nál, hogy tegyék lehetővé a nyugati fronton az operatőrök szabad mozgását. Ugyan két operatőr már 1915 végén Franciaországba utazhatott, a katonai vezetés akkor megtiltotta, hogy megközelítsék a lövészárkokat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
