50 ezer éve is temetkezhetett a neandervölgyi
2013. december 18. 09:45 MTI
Már több mint 50 ezer éve eltemethette halottait a neandervölgyi ember - állapították meg régészek egy délnyugat-franciaországi barlang leleteinek 13 évnyi tanulmányozása nyomán.
A maradványok elemzéséből arra következtettek, a neandervölgyi ember már a Homo sapiens, azaz modern ember Európába érkezése előtt temetkezhetett - olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányban.
William Rendu, a tanulmány vezető szerzője, a New York-i Ember- és Társadalomtudományok Nemzetközi Kutatóközpontjának tudósa szerint a felfedezés nemcsak azt erősíti meg, hogy a neandervölgyi ember nyugat-európai lakóhelyein eltemette a halottait, hanem viszonylag fejlett gondolkodási képességeire is utalhat.
A kutatók az 1908-ban felfedezett délnyugat-franciaországi La Chapelle-aux-Saints-i idős neandervölgyi férfi maradványaiból indultak ki. Úgy vélték, a leletek 20. századi feltárói a csontok jó állapotából arra következtettek, hogy a modern ember egy ősének temetkezési helyét fedezték fel. Feltételezésük azonban az első pillanattól vitát szított a tudósok körében, mivel a szkeptikusok úgy vélték, a feltárók félremagyarázták a leleteket, és a csontok nem célzatosan, temetéssel kerültek a megtalálási helyükre.
Az új ásatások 1999-ben kezdődtek, Rendu és munkatársai - többek közt a Bordeaux-i Egyetem és egy magán kutatóintézet, az Archeosphere régészei - hét további barlangot is megvizsgáltak. A 2012-ig tartó munkálatok során még három, két gyermek és egy felnőtt neandervölgyi maradványaira bukkantak, és feltárták egy bölény és egy rénszarvas csontjait is.
A kutatók újra megvizsgálták az 1908-ban talált ősembermaradványokat is. Ellentétben a bölény és a rénszarvas csontjaival, a neandervölgyi maradványain kevés volt a repedés, a csontok felszínét nem súrolták simára az időjárás viszontagságai, és állatok sem rágcsálták meg őket - állapították meg a régészek.
Lágy mészkő és agyag a gödör anyaga, ahol a csontokat találták, és Rendu szerint a gödör nem kerülhetett oda semmilyen természetes módon, létének egyetlen magyarázata, hogy emberi kéz műve. Erre utal az is, hogy a mészkő- és agyagrétegek a természetben mindig vízszintesen helyezkednek el, a holttest fölött azonban függőlegesek voltak.
"Ezeknek az 50 ezer éves maradványoknak a viszonylag eredeti állapota arra utal, hogy a halál beállta után gyorsan befedhették őket, ez pedig erősen alátámasztja következtetésünket, mely szerint Európának ezen a részén a neandervölgyiek törekedtek halottaik eltemetésére. Noha nem tudjuk, a korabeli temetés valamely szertartás részét képezte-e, vagy pusztán gyakorlati okai voltak, a felfedezés csökkenti a neandervölgyi és a mai ember viselkedése közötti távolságot" - hangoztatta a kutatás vezetője.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
