Az eddig ismert legrégebbi maja freskót fedezték fel
2013. december 2. 15:03
Spanyol és guatemalai régészek a belizei határhoz közeli La Blancában egy új freskót fedeztek fel, amelyet a szokásos eljárástól eltérően nedves vakolatra vittek fel a maják. A kutatók szerint ez az eddig ismert legrégebbi falfestmény, ugyanis az i. sz. 8. században készült.
Az 1300 éves, a késő klasszikus korban keletkezett freskót a chilonche-i palota ún. hatos szobájában tárták fel a kutatók. A helyiséget évszázadokkal ezelőtt lezárták, gyakorlatilag befalazták a maják, így megfelelő klíma alakult ki a teremben, míg az épület többi részében a hajdanában színpompás falfestmények egytől egyig elhalványodtak.
"Ez a felfedezés túlzás nélkül egyedülálló, ugyanis történelmi és művészeti aspektusból, valamint a kép technikai kivitelezésének szempontjából is kivételes alkotásról beszélünk. Az alakok plaszticitása, a színek szinte példa nélküli konzerválódása és a trópusi körülmények között való megőrződése egyszerűen fantasztikus" - mondta Cristina Vidal, a projekt tudományos igazgatója.
A maja nép természetes összetevőket használt, hogy megteremtse a falfestmények lenyűgöző színvilágát. A leghíresebb szín a maja kék, amelynek az összetevőit a szakértők folyamatosan kutatják; az elemzések során azt már évekkel ezelőtt megfejtették, hogy az indigó és a paligorszkit nevű, fehér színű agyagásvány a szín alapanyagai közé tartozik.
Egy másik részlet a freskóról
Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, a Valenciai Egyetem kutatói egy másik pigmentet is azonosítottak a mintákban, az ún. dehidroindigót, amely valószínűleg az indigó oxidálódása során jött létre, amikor a maja-kéket előállító hőnek tették ki. Az indigó kék, a dehidroindigó pedig sárga, így a két festékanyag jelenléte igazolhatta a maja-kék többé-kevésbé zöldes tónusát. A domináns szín a majáknál a vörös, amelyet a vas-oxid vízzel történő keverése által hívtak életre. A fehéret mészből, a feketét és a szürke különböző árnyalatait faszénből, a sárgát pedig a goethit (más néven: bársonyvasérc) nevű ásványból nyerték.
A freskón felnőtt férfiak és nők, valamint gyermekek láthatók, a legtöbbjüknél pedig a neveket is megjelölték valamilyen módon, így a kutatók először az egyes alakok azonosítására törekszenek. A képre különböző társadalmi rétegből származó személyek kerültek, akik áldozati ajándékokat hoznak valamilyen jeles személyiség elé. A régészek úgy vélik, a falfestményen egy történelmi kép, s nem egy mitológiai esemény tárul a nézők szemei elé.
A La Blanca-i régészeti övezettől 15 kilométerre délnyugatra található chilonche-i palota magántulajdonban lévő földön áll, ily módon a leletek őrzése, a különböző klimatikus hatásoktól való megóvása, valamint az egyszerű megközelítése is komoly kihívások elé állítják a guatemalai tudósokat. A turisták pedig jó ideig bizonyosan lemondhatnak a terület látogatásáról.