Kannibálok végeztek a neandervölgyiekkel

2013. november 25. 18:47

A spanyolországi El Sidron-i barlangban tizenkét férfit, nőt, és gyermeket mészároltak le, majd a támadók mohón falatozni kezdtek az áldozatok földi maradványaiból. A gyilkosok olyannyira éhesek voltak, hogy felnyitották az áldozatok koponyáját, hogy hozzájussanak agyvelejükhöz, de feltörtek minden apró csontocskát is, hogy egyetlen csepp csontvelőt se hagyjanak kárba veszni.

A csoport 49 ezer éve élt az asztúriai El Sidronban, majd valamikor a haláluk után egy nagyobb vihar, vagy más természeti katasztrófa következtében a barlang beomlott és betemette őket. A csontokon különféle jelek utalnak arra, hogy a 12 személy halála után az odaérkező neandervölgyiek társaik húsából fogyaszthattak.

A londoni Royal Society legutóbbi ülésén Carles Lalueza-Fox (Biológiai Evolúciós Intézet, Barcelona) prezentálta az elmúlt 13 év kutatásainak eredményeit. A leleteket 1994-ben találtak meg véletlenül barlangászok, de El Sidron szisztematikus feltárása csak 2000-ben kezdődhetett meg. Az áldozatok - akik az orvos szakértői és DNS-vizsgálatok szerint egy családot alkottak - között három 2-9 éves gyermek, három kamaszkorú és hat felnőtt volt.

A támadók által használt kőeszközök vizsgálata rámutatott, hogy a gyilkosok a közelben, néhány kilométerre tanyázhattak, s - bár felmerült, hogy modern ember lehetett az elkövető - egy másik neandervölgyi közösséghez tartoztak. "Úgy gondolom, hogy télen ölhették és ehették meg őket, amikor kevesebb élelem állt rendelkezésükre. Tűz nyomát nem találtuk, így a húsokat nyersen, azonnal elfogyasztották. Még az állkapcsot is körbevágták, hogy a nyelveket megehessék" - fejtette ki Lalueza-Fox.

A kutató azt is elmondta, hogy mivel a neandervölgyiek kisebb csoportokba verődve élhettek, hajlamosak voltak lemészárolni és megenni egymást, ha semmilyen más élelmet nem találtak. Többek között ebben is különböztek a modern embertől, aki nagyobb közösségben élt és dolgozott a mégoly nehéz körülmények közepette is.