Nagy szexuális étvágya volt a neandervölgyinek

2013. november 21. 15:11

A londoni Royal Society ülésén a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember (a Homo nemzetséghez tartozó faj első maradványait csak 2008-ban fedezték fel az Altaj vidékén, a Gyenyiszova-barlangban) genomjának elemzését prezentálták a kutatók, akik elmondták, hogy létezik egy rejtélyes DNS-szál, amely nem emberi, de nem is a neandervölgyihez tartozik. „Mindez azt sugallja, hogy a különböző fajok közötti keveredés jóval ’féktelenebb’ és szélesebb körben elterjedt volt 30 ezer évvel ezelőtt Európában és Ázsiában, mint azt korábban gondoltuk volna” – állítják a tudósok.

A szakemberek kutatásuk során a gyenyiszovai ember egy szibériai barlangban talált fogazatának és néhány csontjának genetikai elemzését végezték el. A Nature-ben megjelent tanulmány szerzője, David Reich, a Harvard munkatársa elmondta: „elég különös, de a gyenyiszovai ember távolabb áll a Homo sapienstől, mint a neandervölgyiek.” Majd hozzátette: „jelenlegi tudásunk szerint a gyenyiszovaiak egy ismeretlen fajtól származnak, s genetikailag függetlenek a neandervölgyiektől.”

Mark Thomas, a Londoni Egyetem evolúciókutató genetikusa, aki jelen volt a társaság ülésén, így fogalmazott: „az eredmények alapján egy misztikus, Gyűrűk Ura-szerű világba érkeztünk, ahol temérdeknyi emberszabású lény élhetett,” ezeknek a DNS-ét pedig a neandervölgyiek és a gyenyiszovai ember közvetítésével a modern ember génszerkezetében is megtalálhatjuk.

A kutatók azokat az endogén retrovírusokat is vizsgálat alá vették, amelyek a modern betegségekkel, úgymint az AIDS-szel és a rákkal lehetnek kapcsolatban. Összehasonlították a neandervölgyi és a gyenyiszovai ősember maradványaiból vett DNS-t a ma élő rákos betegek genomjaival, s bizonyítékot találtak arra nézve, hogy e két emberfaj génszerkezetének egy bizonyos része még mindig megtalálható a modern emberi DNS-ben.

A tudomány mai állása szerint a neandervölgyiek több ezer éven át párhuzamosan éltek őseink mellett Európában, ám le kell szögezni, hogy két különböző alfajról van szó. Az emberi DNS mintegy 8 százalékát alkotják az endogén retrovírusok, amelynek DNS-szekvenciái a vírusokon keresztül nemzedékről nemzedékre öröklődtek. Ezeknek a 90 százaléka úgynevezett „DNS-szemét”, mivel nem tartalmaznak a fehérjék előállítására vonatkozó instrukciós kódokat.

Ezzel nem ért egyet Gkikas Magiorkinis, az Oxfordi Egyetem Zoológiai Tanszékének munkatársa, aki szerint ezeket az anyagokat nem írhatjuk le csupán „szemétként”, hiszen fogalmunk sincsen, mit csinálnak. „Azt azonban tudjuk, hogy bizonyos körülmények között két vírus kombinációja betegséget okozhat” – magyarázta. Kutatások szerint akár rákot is előidézhet, amit a mesterségesen legyengített egerek kísérletei során már többször be is bizonyítottak. A tervek szerint a genetikusok a közeljövőben az ősi DNS és a rák, illetve a HIV-vírus közötti kapcsolatot vizsgálják meg.