Újra feltárták a neandervölgyiek utolsó otthonának titkait
2013. november 8. 15:26
A neandervölgyi ember legfontosabb lelőhelyének tartott Csatorna-szigetekhez tartozó Jersey szigetén kutató régészek újból felfedezték azokat a geológiai rétegeket, amelyekről úgy vélték, hogy a száz évvel ezelőtti ásatásokon furcsa módon elvesztek - olvasható a Journal of Quaternary Science-ben publikált tanulmányban.
A felfedezés akkor született, amikor a régészcsapat a sziget délkeleti partvidékén lévő La Cotte de St Brelade barlangot vizsgálta át. A Franciaország és Nagy-Britannia között elhelyezkedő sziget azért is fontos lelőhely, mert a munkaterület nagy részén megtalálható az az üledékes réteg, amely az utolsó jégkorszakból származik, s amely megőrizte az elmúlt 250 ezer év éghajlatváltozásait és régészeti viszonyait.
A lelőhely, amely több neandervölgyi kőeszközt őrzött meg, mint a brit területek együttvéve, főként arról híres, hogy itt tárták fel a legrégebbi neandervölgyi leleteket Északnyugat-Európában. A szigeten talált eszközök vizsgálataiból rengeteg információ nyerhető a neandervölgyi viselkedésével kapcsolatban.
„Ami a helyszíni üledékek szakmai értékét, régészeti gazdagságát és idejének mélységét illeti, semmi más nem fogható ehhez a Brit-szigeteken. Eddig úgy gondoltuk, hogy a most feltárt rétegeket a korábbi kutatók eltávolították, ám újbóli felfedezése izgalmas lehetőségeket nyitott meg előttünk” – mondta Matt Pope, a Londoni Egyetem régésze.
A kutatócsapat az üledékes rétegeket az ún. optikailag stimulált lumineszcencia vizsgálatával tudta elemezni: ez azt méri, hogy a porszemcséket mennyi ideig érte napsugárzás. Az eredmények azt mutatják, hogy a régészeti réteg 100-47 ezer évvel ezelőtti, ami azt jelenti, hogy az 1910-ben itt feltárt neandervölgyi fogazat fiatalabb, mint azt korábban gondolták a szakemberek, és valószínűleg a faj egyik utolsó egyedéhez tartozhatott a régióban.
„A felfedezés, hogy ez a réteg mégiscsak létezik, egy sor izgalmas lehetőséget nyit meg előttünk, s nem kevés munkát ad, ugyanis a korábban ezen a helyszínen feltárt eszközök ily módon teljesen új megvilágításba kerültek” – magyarázta Martin Bates, a helyszíni terepmunkát vezető szakember. „A régészeti réteg újbóli felfedezése azért is fontos, mert átfogja az elmúlt 120 ezer évet, s magában foglalja azt az időszakot is, amikor eleink megjelentek a kontinensen, a neandervölgyiek pedig kihaltak” – tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
