A nulladik zsidótörvény
2013. szeptember 29. 20:56 Csernus Szilveszter
A zsidómentes szemeszter: 1919/1920
A numerus clausus törvény egy rendkívül heves antiszemita közhangulatban született. Meglepően hangzik, de a törvényt követően vált biztonságosabbá a zsidó hallgatók jelenléte az egyetemeken. A hallgatói arányszámot tekintve a zsidó egyetemisták két világháború közötti mélypontjukat a numerus clausus előtti 1919/1920-as tanévben érték el.
A Tanácsköztársaság bukása után a nacionalista egyetemi hallgatók szervezetekbe, bajtársi szövetségekbe tömörültek, amelyek mellett a kormány által támogatott egyetemi zászlóaljakat is létrehoztak (ezek kulcsszerepet játszottak IV. Károly második visszatérésének megakadályozásában 1921-ben). A Károlyi Mihály, majd Kun Béla vezette forradalmakat amúgy is „zsidó mesterkedésnek” tartó szélsőséges vélekedés a bűnbakot a zsidó értelmiségben találta meg, antiszemitává téve a légkört. Ennek lett a következménye 1919. őszétől a két úgynevezett „zsidómentes szemeszter”.
A tanév folyamán az említett szervezetek az egyetemeken és főiskolákon karonként „igazolóbizottságokat” állítottak föl, amelyek az épületbe igyekvő hallgatókat magyarságuk és nemzethűségük szerint szűrték. Ez a zsidó és baloldali fiatalok ellen irányult, és nem egyszer odaáig fajult, hogy a zsidó hallgatókat kiverték az egyetemről. A román megszállás alatt a kormánynak nem volt elég ereje ez ellen fellépni, később a rendőrség pedig egyszerűen nem merte letartóztatni egy másik karhatalom tagjait.
Az antiszemita utcai és egyetemi tüntetések, atrocitások döntő szerepet játszottak abban, hogy az eredetileg nem zsidóellenes numerus clausus antiszemita élet kapott. Ez a spontán „hallgatóválogatás” került intézményes keretek közé a törvénnyel. Ez azt jelentette, hogy egy-egy kar oktatói közös ülésen határoztak a jelentkezők felvételéről – természetesen a numerus clausus alapján. Szintén ezek a felvételi bizottságok határoztak arról, hogy a kikeresztelkedett zsidókat milyen nemzetiségűnek tekintik. Itt általában a kikeresztelkedés okát vizsgálták, és az is lehetett kizáró ok, ha a már keresztényként világra jött felvételiző szülei vagy nagyszülei voltak csak kikeresztelkedettek. A szokás egyetemenként változott.