Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A térképkészítőről mesélnek a régi északjelek

2013. szeptember 17. 12:17

<

Sokféle forma

A szélrózsa közepén olykor arc, látkép, címer jelenik meg. Römisch Ferenc kamarai mérnöknek a regéci kamarai uradalmat ábrázoló, 1791. évi térképén  a magyar országcímer látható a szélrózsa közepén. Vertics József uradalmi és megyei mérnök a Károlyi család ősi nemzetségi, egyben bárói címerét helyezte a szélrózsa közepébe egy 1801. évi térképén, mely Károlyiné Harruckern Jozefa Csongrád, Békés és Csanád megyei birtokait mutatja. Chiapó Benjámin 1797-ben a Gaja-patak szabályozását ábrázoló térképén a szélrózsa közepébe arcot rajzolt. A budavári klarissza rendház tervrajzán a szélrózsát tájkép díszíti, Kray Pál Késmárk (ma Kežmarok, Szlovákia) környékének 1765. évi térképén a szélrózsa közepét látképpel díszítette. Nagy József szélrózsájának közepén virág látható.

Sok térképen a 18-19. században nem szélrózsát, hanem északjelet használtak. Ez legtöbbször nyílvessző alakú. Borsitzky Pál 1780-ban felnyilazott íjat - amelyben kozmikus szimbólumként az íj íve a Nap égi útját jelöli - rajzolt Szatmár megye térképére. Itt a nyílhegy mutatja az északi irányt, a húr rögzítési pontjai a kelet és a nyugati irányt. A nyílvesszőt olykor szalaggal, termékeny, zöldellő ággal díszítették, vagy a vesszőtestre helyezték a térkép címét, a léptéket, de akár magát a térképet is. Gyakori északjel még a mágnestű, de akár az iránytű is.

Északjel Borsitzky Pál 1780-as térképén

A Máramaros megyei Kőrösmező (ma Ясіня, Ukrajna) erdőit bemutató térképre 1781-ben Jakubicska Ferenc északjelként lándzsát rajzolt, amelyet egy trombitáló angyal tart. Coroni Sámuel 1780 körül készült Arad vármegyei kamarai erdők térképén üstökössel jelölte az északi irányt. Szalay Pál pálos szerzetes 1771-ben készített térképet Máriavölgyről (ma Marianka, Szlovákia). Ezen az északjel a búcsújáró hely kegyszobrát ábrázolja, amelyet a 18. század első felében csillagba foglaltak. A 19. században azonban egyre inkább az egyszerű, díszítés nélküli északjelek használata terjedt el.

Az alkalmazott sokszínű szimbólumoknak (számok, színek, formák, alakzatok, képszerű jelek stb.) köszönhetően a szélrózsák és az északjelek - gyakorlati és díszítő funkciójukon túl - a térképet készítő mérnök, térképész személyiségéről is sokat elárulnak.

Török Enikő cikke és a többi szélrózsát ábrázoló kép a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában található

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?


	A térképkészítőről mesélnek a régi északjelek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra