Hatalmas maja frízt fedeztek fel Guatemalában

2013. augusztus 8. 18:19

A hatalmas, 8x2 méteres fríz az emberi alakokat mitológiai környezetben ábrázolja, a kutatók szerint ezek egykori istenített uralkodók lehetnek. Francisco Estrada-Belli maja származású régész szerint valamikor fosztogatók járhattak a területen, s csak kis híja volt, hogy nem látták meg a páratlan alkotást. A szakember szerint a fríz a maga nemében az egyik legjobb állapotban fennmaradt emlék. „95 százalékban épségben fennmaradt, csupán az egyik sarka sérült meg, amely túl közel volt a földfelszínhez” – mondta a Bostoni Egyetem kutatója.

Egy másik tudós, Marcello Canuto szerint „a régészek gyakran álmodnak ilyen pillanatokról, de csak keveseknek adatik meg, hogy felleljenek egy ehhez hasonló, kiválóan megőrződött emléket.” Például annak ellenére, hogy az évszázadok már megkoptatták a színeket, a sárga, piros, kék és zöld festéknyomok mind a mai napig láthatók a frízen. A Texasi Egyetem maja hieroglifa szakértője, David Stuart szerint a legnagyobb maja templomokat egykor ilyen szobrok díszíthették, azonban a legtöbbet gondosan elásták, s az idő sem bánhatott velük ily kegyesen.

A holmuli templomban megtalált fríz i. sz. 590-ből való, a klasszikus maja korszakból, vagyis abból az időszakból, amelyet a két maja dinasztia, a Tikal és a Kaanul hatalmi harca jellemzett. A két királyság egymással versenyzett az erőforrásokért és a többi kisállam feletti befolyás megszerzéséért. Mostanáig nem volt egyértelmű, hogy a Holmul-dinasztia melyik oldal mellett kötelezte el magát, azonban a frízen megtalált leírás szerint a templom Ajwosaj, a szomszédos Naranjo városállam uralkodójának megbízásából készült, akiről a korábbi kutatások alapján tudni lehet, hogy a Kaanul királyok vazallusa volt. „Így már tudjuk, hogy Holmul városa a Kaanul-dinasztia befolyása alatt volt” – mondta Canuto.

A legújabb felfedezés is alátámasztja azt a feltevést, hogy Holmul, vagy például a 2012-ben feltárt La Corona a szomszédjaikhoz viszonyított kis méretük ellenére fontos szereplők voltak a térség geopolitikai színpadán. De vajon miért volt a legfeljebb 10-20 ezer lakossal rendelkező Holmul városa ilyen fontos a két vetélkedő dinasztiának? A kutatók szerint a település stratégiai helyzete miatt, hiszen a legfontosabb útvonal mentén feküdt, amely a Tikal-dinasztia hasonló nevű fővárosától a tengerpart felé haladt. Mindemellett a települést egy észak-déli irányú út is keresztezte, amely a kaanuli fővárost, Dzibanche-t és a guatemalai felvidéket kötötte össze. Az utóbbi pedig értékes erőforrásokkal rendelkezett, úgy mint obszidiánnal, bazalttal vagy a jádekővel, amelyeket mindkét hatalom meg akart szerezni.

„Egy maja király jáde nélkül nem király” – mondta Canuto. Holmul megszerzésével keleten, míg La Corona birtoklásával nyugaton a Kaanul-dinasztia képes volt hozzáférni ezekhez a kincsekhez anélkül, hogy meg kelljen közelítenie a rivális fővárost. „A frízt valószínűleg ott hagyjuk, ahol felfedeztük, mivel túl nagy méretű a mozgatáshoz” – mondta a feltárást vezető Estrada-Belli. „Megpróbáljuk megoldani, hogy még sokáig megőrződjön az utókor számára, ugyanakkor az érdeklődők számára elérhetővé váljon. Nagyon aggódunk a mostani állapotok miatt, ezért úgy határoztunk, hogy visszatemetjük az alagút bejáratát, hogy a nedvesség ne tehessen kárt a stukkóban, illetve a klimatikus viszonyok is megfelelőek legyenek számára” – magyarázta a szakértő.