Fejvesztve menekültek a punok a római flotta elől

2013. július 5. 12:23

A sziget egyik legfestőibb pontján, 48-81 méteres mélységben bukkantak arra a 30 horgonyra, amelyek korát szakértők kétezer évesre becsülik. Leonardo Abelli, a Sassari Egyetem régészének tájékoztatása szerint a leletek az első pun háború (i.e. 264-241) korából valók.

Az Afrika és Szicília között elhelyezkedő sziget, Pantelleria stratégiai fontossággal bírt a rómaiak és Karthágó számára, s mindkét tengeri hatalom igényt tartott rá. Róma az első pun háború idején, i.e. 255-ben elfoglalta a parányi földközi-tengeri szigetet, egy évvel később azonban Karthágó visszaszerezte. A Földközi-tenger medencéjének hegemóniájára törekvő Róma a második pun háború (i.e. 218-201) alatt, i.e. 217-ben hódította meg végleg Pantelleriát, aminek emlékére érmét vertek és ünnepséget is tartottak.

Az első pun háborúban Róma egy 300 hajóból álló flottával igázta le a szigetet. Nem lévén más választásuk, a közelben horgonyzó pun hajók menekülni kényszerültek, elvágták a hajók vasmacskáját, majd a nyílt tenger felé vették az irányt, de a rakomány egy részétől is megszabadultak, hogy minél gyorsabban el tudják hagyni Pantelleriát – magyarázta Abelli.

Az Abelli vezette csapat több darabból álló korsókat talált nem messze attól a ponttól, ahol a horgonyok előkerültek. Két évvel ezelőtt ugyanez a csapat 3500 pun érmét tárt fel a tenger mélyéről, ezek szintén az első pun háború idejéből származtak, az ikonográfiából ítélve pénzként használták őket, s valószínűleg a Róma-ellenes katonák fizetségéül szolgáltak.