Dél-Amerika George Washingtonja
2013. július 5. 17:01
Földrész-dimenzióban gondolkodott
Új-granadai hadjárata a hadtörténet nagy vállalkozásainak egyike: 2 500 fővel hegységeken és elárasztott síkságokon át közelítette meg a spanyolokat, akiket Bocayánál, 1819. augusztus 7-én megadásra kényszerített, s három nap múlva bevonult Bogotába. Ezután Angosturában a kongresszus létrehozta a mai Venezuelából, Kolumbiából, Panamából és Ecuadorból álló Nagy-Kolumbiát, amelynek függetlenségét a spanyolok 1820 novemberében elismerték, az új állam elnöke és diktátora Bolívar lett.
Az 1821-es juníni csatában lovasai élén
Bolívar ezután átkelt a Kordillerák hegyláncain, s felszabadította Venezuelát, majd 1822-ben hadvezére, José de Sucre elfoglalta Ecuadort is. 1823 szeptemberében, miután a Perut felszabadító José de San Martin argentin forradalmár lemondott tisztségeiről s emigrációba vonult, Bolívar bevonult Limába is. 1824-ben csapatai megverték az utolsó, Felső-Peruban harcoló dél-amerikai spanyol seregeket is, a terület a Libertadorról a Bolívia nevet vette fel és ráruházta a diktátori hatalmat. Bolívar pályája csúcsára ért.
Kezdeményezésére 1824-ben Kolumbia, Peru, Mexikó, Közép-Amerika, s a La Plata menti Egyesült Tartományok szövetséget kötöttek. 1826-ban Panamában összamerikai kongresszus ült össze, ám ezen csak Kolumbia, Mexikó, Peru és Közép-Amerika vett részt. Az országok kötelékei hamar lazulni kezdtek, földrész-dimenziókban csak Bolívar gondolkodott. Alvezérei, a venezuelai Páez és az új-granadai Santander közt kitört a polgárháború, de Bolívar ekkor még össze tudta békíteni őket, s beleegyezett, hogy Venezuelának nagyobb önállóságot biztosítsanak Nagy-Kolumbián belül.
1828-ban összehívta a nemzetgyűlést, amely meggátolta az elnöki hatáskör növelését; Bolívar teljhatalmat követelt magának, de csak szerencsével élt túl egy ellene megkísérelt merényletet. Nagy-Kolumbia recsegett-ropogott: Peru lerohanta Ecuadort, 1829-ben Bolívar közeli munkatársa, Córdoba tábornok felkelést kísérelt meg, az ország ügyeibe Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok is beavatkozott. 1829-ben Venezuela kivált Nagy-Kolumbiából, amely a következő év nyarára teljesen szétesett.
Bolívar megromlott egészsége, politikai terveinek kudarca és a polgárháború miatt lemondott tisztségeiről. Európába készült, de soha nem indult el: 1830. december 17-én – az akkori vizsgálatok szerint – előrehaladott tüdővésze végzett vele Santa Martában, ironikus módon épp egy spanyol tisztelőjének házában. Halálos ágyán azt kérte, írásait és leveleit égessék el, de utasítását – a történészek nagy örömére – nem teljesítették.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
