Ihatatlan a sumérok söre
2013. július 2. 17:49
Kissé savanyú, meleg és tele van baktériummal. Az eredmény lehangoló, de így is egy évbe telt, mire a clevelandi Great Lakes Brewing Company-nak régészek segítségével sikerült újra előállítania a sumérok sörét, amihez kizárólag agyagedényt és fakanalat használtak.
Az i. e. 4-3. évezred között Mezopotámia (a mai Irak) területén élt sumérok nemcsak az első földművelők és írástudók voltak, hanem az első sörkészítők is; vallási szertartásaikban fontos szerepet játszott a sör, legfőbb istenségük nemcsak a termékenység, hanem a sör istennője is volt. A babiloniak számára a sör inkább politikai ügy volt. Szabályozták a sörfőzés módját is: a legendás Hammurapi (i. e. 1792-1750) ítéletgyűjteménye 20 különböző sörfajtát említ – volt árpából vagy tönkölybúzából készített sör, búzasör, híg, vörös és fekete sör is.
A suméroknál mindenki ihatott sört, a babiloniak számára az ital társadalmi státuszjelzővé vált. A rabszolgák csak akkor kaphattak, ha uruk engedélyezte. A szabadok napi két agyagkorsó (3,7 liter) sört kaptak fizetségül. A kereskedők és tisztviselők, valamint a papnők és a női szolgák 3 korsóval vihettek haza naponta.
Bár az ékírásos ókori szövegekben sok szó esik a tönke, az árpa és a maláta felhasználásáról, magáról a folyamatról szinte semmit sem találunk, ahogy pontos recepteket sem ismerünk. Még a sörkészítés bibliájának tartott Ninkaszi himnusz sem szolgál részletekkel a folyamatot illetően, így olyan elmélet is született, amely szerint a sumérok alkoholmentes sört fogyasztottak.
Az amerikai csapat egyébként szintén a Ninkaszihoz írt himnusz alapján dolgozott; az italt kardamommal és korianderrel fűszerezték, két napig erjesztették, de a végeredmény nem nyerte el a sörkedvelő kutatók tetszését; a sumérok ugyanis nem rendelkeztek szűrőberendezéssel, így a baktériumok jócskán elszaporodtak a sörben, amely így teljesen ihatatlan lett.