Meteoritból készült az ókori egyiptomi ékszer

2013. június 3. 08:52

A cső alakú ékszert még 1911-ben, a Kairótól 70 kilométerre lévő el-girzai temetőben fedezték fel a régészek. A kutatók által i. e. 3600-3350 közé keltezett gyöngy az első példa az egyiptomi vashasználatra, több ezer évvel a vaskor kezdete előtt. Kozmikus eredetét máig rejtély övezi.

Nem sokkal az ékszer felfedezését követően a kutatók kimutatták, hogy a fémékszer igencsak gazdag nikkelben, ami egyértelműen a meteoritokra utalt. Az 1980-as években még kétségbe vonták a gyöngyök égi anyagforrását, amit azzal magyaráztak, hogy a magas nikkeltartalom az olvasztás eredményeképpen is kialakulhatott.

A Manchesteri Egyetem tudósai a napokban újra megvizsgálták az egyik gyöngyöt, ezúttal elektronmikroszkóppal és röntgensugaras CT-szkennerrel is. Az elemzések utáni nyilatkozatok szerint a nikkelgazdag kémiai tartalom eredetileg is a lelet sajátossága volt, ami a meteorelméletet támasztja alá.

A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy a gyöngy ún. Widmanstätten-mintát tartalmazott, amely egy jellegzetes kristályszerkezet, s csupán a vasmeteoritoknál található – számolt be a Nature című tudományos folyóirat. A kutatás azt is megmutatta, hogy az ékszert nem magas hőfokon öntötték, hanem eredeti hőmérsékleten kalapálták formává. Az első feljegyzés az egyiptomi vaskohászatról az i. e. 6. századból való, ezt megelőzően pedig igencsak ritkáknak számítanak a vasból készült leletek.

„Valószínűleg az egyiptomiak mágikus, vallási tulajdonságot tulajdoníthattak az égből pottyant kőnek” – mondta Joyce Tyldesley, a Manchesteri Egyetem egyiptológusa, hozzátéve, hogy a vasgyöngy sírból való előkerülése rávilágít arra, milyen nagy becsben tarthatták a fáraók földjén ezt az anyagot. Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy földönkívüli eredetű anyagokra bukkantak a szakemberek: tavaly szeptemberben számoltunk be róla, hogy a nácik által Európába hozott Buddha-szobrot is meteoritból faraghatták.