Pécs nem tudta megmenteni zsidó közösségét

2013. május 10. 10:39 MTI

A római katolikus Szent Egyed Közösség, valamint a Pécsi Zsidó Hitközség által szervezett esemény több száz résztvevője a ferencesek templomától a zsinagógáig vonult, hogy így tisztelegjen a városban és annak környékén élt mintegy négyezer ember előtt, akiket 1944-ben a vasútállomáshoz közeli gettóba, laktanyába és lóistállókba zártak, hogy onnan az év július 4-én deportálják őket. Az emlékezők között volt Konrád György Kossuth-díjas író, továbbá Pécs több vezető politikusa, országgyűlési képviselője is.

Hoppál Péter, parlamenti képviselő a zsinagógában mondott beszédében a fasizmus és a kommunizmus bűnei miatt az emberiség történelmének legsötétebb időszakának nevezte a 20. századot. Úgy vélte: nem szabad érzéketlennek lenni, mindent el kell követni, hogy a következő generációk is megismerjék e korszak történelmét, és megőrizzék, bemutassák a zsidók örökségét.

Utalt rá, hogy Pécsnek a 19. században erős zsidó közössége volt, amely 1869-ben zsinagógát épített. A zsidó lakosság száma a 19-20. század fordulóján elérte az összlakosság 10 százalékát. Hozzátette: a város mégsem tett vagy nem tudott tenni semmit, hogy e közösség tagjainak 1944-ben ne kelljen marhavagonokba szállniuk.

Schönberger András pécsi főrabbi úgy véli, az emlékezés nehéz ugyan, de segít tanulni a történtekből. Emlékezni kell a múlt fájdalmára, hogy ne jöjjön elő újra, de nem szabad felmenteni a bűnösöket, mert azzal meggyaláznák a bajba jutott zsidóknak segítő kezet nyújtók cselekedeteit - mondta. A főrabbi hangsúlyozta, hogy minden kisebbséget, csoportot el kell fogadni annak, aminek gondolja, vallja magát, nem lehet újra és újra kirekeszteni. Szomorúságának adott hangot, hogy a holokauszt miatt nemzedékek hiányoznak a zsidó közösségből. Azok, akiket elpusztítottak, és azok, akik emiatt meg sem születhettek.

Nagy János, a Szent Egyed Közösség pécsi vezetője arról szólt, hogy bár a több mint 400 ezer magyar zsidó megölése miatt Magyarország a lakosságának öt százalékát veszítette el, az antiszemitizmus mint ostobaság újra és újra erőre kap. Megítélése szerint az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szemben a megoldás a barátság, a kedvesség, a tanulás, a kultúra lehet.

A megemlékezésen felolvasták Schweitzer József levelét, a nyugalmazott országos főrabbi arra buzdította az egybegyűlteket, hogy emlékezzenek a rémtettekre, az azokban "ártatlanok" iránt ne érezzenek haragot, s fogjanak össze a béke szolgálatában. A résztvevőket szintén levélben üdvözlő Udvardy György római katolikus pécsi megyés püspök azt hangsúlyozta: a zsidók elhurcolása és elpusztítása megrendítette az emberi jóságba, igazságosságosságba és a szép jövőbe vetett bizakodást. Az emlékezés félelem nélküli jövőt teremt, ahol az ember értékeli, megbecsüli saját és társai életét.