Ma is használható az egyiptomi kék

2013. február 26. 09:40 MTI, Múlt-kor

Az egyiptomi kék a legelső mesterséges festék, amelyet az egyiptomiak találtak fel az Óbirodalom idején (a feljegyzések szerint a IV. dinasztia korában), és tőlük több nép is átvette a Földközi-tenger térségében. Az ókori rómaiak körében – így Pompejiben – igen divatos volt, szobrok, sírok és festmények készítésénél egyaránt használták, de előfordult Mezopotámiában és Hellászban is – 2009-ban például infrakamerás vizsgálatokkal sikerült kideríteni, hogy az athéni Parthenon festésénél is egyiptomi kéket alkalmaztak.

Az ókori egyiptomiak már i.e. 2500-ban ezzel a színezőanyaggal fényesítették a szobrokat, a falakat és emlékműveiket. Az egyiptomi kék időszámításunk után 1000 körül tűnt el, s csak a 19. században kezdték el vegyészek vizsgálni a festék összetevőit. Az élénk szín szépségét és hatását elemző vegyészeknek sikerült kimutatniuk eredetét: az anyag vegyi összetétele kalcium-réz-szilikát. Tina T. Salguero, a Georgiai Egyetem kémiai tanszékének a professzora munkatársaival felfedezte, hogy a festék összetevői olyan vékony nanolemezekké hasadnak szét, amelyekből több ezer elhelyezhető lenne egy emberi hajszálon – olvasható a Journal of the American Chemical Society legújabb számában.

A lemezecskék az emberi szem számára láthatatlan infravörös sugarakat bocsátanak ki, hasonlókat azokhoz, amelyeken távirányítók kommunikálnak tévékészülékekkel, gépkocsiajtó-zárakkal és telekommunikációs eszközökkel. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kalcium-réz-szilikátból kiindulva olyan anyagokat állíthatnak elő, amelyeknek igen magas műszaki színvonalú orvosi képalkotó berendezésekben, távirányító egységekben, biztonsági tintákban és egyéb korszerű technológiákban vehetnék hasznát.