Az MTI és az 1944-es sikertelen kiugrás
2013. február 21. 12:09
Amikor Horthy kormányzó kihasználván az 1944. augusztus 23-ai román kiugrással járó zűrzavart, menesztette Sztójay kormányfőt, és új miniszterelnököt nevezett ki, Lakatos Gézát, a magyar hírügynökség is új vezetőt kapott, dr. Hlatky Endre államtitkár személyében. Így a vállalat politikai irányítására az igazgatóság érdemben továbbra sem gyakorolhatott befolyást. Fontos változás volt viszont, hogy az igazgatóságban helyet foglalók némelyike – így például Havel Béla ügyvezető igazgató – régi, kifejezetten baráti viszonyt ápolt Hlatkyval, ráadásul egyet is értettek abban, hogy az MTI hírszolgálatának tárgyilagosnak kell(ene) maradnia. Ezt azonban az egyre erősödő német nyomás miatt nem lehetett elérni.
Előzmények
Magyarország német megszállását követően a németek szinte azonnal megkezdték a magyar sajtó „gleichschaltolását”. A belügyminiszter betiltotta az ellenzéki lapokat (Népszava, 8 órai újság, Magyar Nemzet, Esti Kurír, Mai Nap, Független Magyarország), de nem kímélték a kormánypárti sajtót sem: leváltották a Magyarország, a Pester Lloyd, az Esti Újság, és több vezető lap főszerkesztőjét. Fakultatív lett a cenzúra a politikai napilapok számára, viszont minden más időszaki sajtótermékre fönnmaradt a kötelező, előzetes ellenőrzés. Ez összhangban állt azzal a német igénnyel, hogy eleve kiküszöbölje azt a lehetőséget, hogy a cenzúra gátolja a szélsőjobboldali sajtót a „magyar közvélemény aktivizálására irányuló” tevékenységében.
1944. március 19-én az MTI csak valamivel 11 óra után kapott utasítást a teendőkről. Bede István, a külügyminisztérium sajtófőnöke K. Halász Gyulának, a Rádió műsorigazgatójának azt a rövid rendelkezést adta, hogy a rádió a déli istentiszteletek után komolyzenét sugározzon. A hírügynökség tényleges megszállása este hat óra körül következett be. Ettől kezdve a Főherceg Sándor (a mai Bródy Sándor) utcában a székház bejáratánál SS-katonák igazoltatták a dolgozókat.
A hírszerkesztést másnaptól már német megbízott felügyelte, így a rádió egyre nagyobb mértékben sugárzott zsidóellenes és náci propagandát. Az MTI először érdemi közleményt március 22-én, 17:05-kor adott ki, amelyben egy 19 óra tájban várható fontos bejelentésre figyelmeztetett. Ez este negyed kilenckor azután be is következett:
„Abból a célból, hogy Magyarország a háromhatalmi egyezményben szövetkezett európai nemzeteknek a közös ellenség ellen közösen viselt háborújában, különösen pedig a bolsevizmus hatásos leküzdésében minden erő mozgósításával és átfogó biztosítékok megteremtésével támogatást kapjon, kölcsönös megegyezés alapján német csapatok érkeztek Magyarországra. A lemondott eddigi kormány helyére a Kormányzó úr Őfőméltósága Sztójay berlini magyar követet bízta meg az új kormány megalakításával.” A nagyhatalmú Kozma Miklóst követő MTI-vezérnek, Náray Antalnak távoznia kellett, a sajtóügyek – így a magyar hírügynökség – vezetése Kolosváry-Borcsa Mihály kormánybiztos felügyelete alá került.
Amikor Horthy kormányzó kihasználván az 1944. augusztus 23-ai román kiugrással járó zűrzavart, menesztette Sztójay kormányfőt, és új miniszterelnököt nevezett ki, Lakatos Gézát, a magyar hírügynökség is új vezetőt kapott, dr. Hlatky Endre államtitkár személyében. Így a vállalat politikai irányítására az igazgatóság érdemben továbbra sem gyakorolhatott befolyást. Fontos változás volt viszont, hogy az igazgatóságban helyet foglalók némelyike – így például Havel Béla ügyvezető igazgató – régi, kifejezetten baráti viszonyt ápolt Hlatkyval, ráadásul egyet is értettek abban, hogy az MTI hírszolgálatának tárgyilagosnak kell(ene) maradnia. Ezt azonban, az egyre erősödő német nyomás miatt nem lehetett elérni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
