Terrorhullámot indított a véres vasárnap
2013. január 30. 12:30
Elszabadult indulatok
A vérengzés estéjén tartott sajtótájékoztatón a megrendült Ivan Cooper azt mondta az újságíróknak: a történteket követően nem mondhatja a katolikus fiataloknak (az áldozatok között hat tizenéves volt), hogy ne csatlakozzanak az IRA kötelékeihez. S valóban, azon az éjszakán a tartomány függetlenségéért harcoló IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) a brit katonák vérengzésének `hála` újjászületett. A londoni kormány néhány nappal később vizsgálatot rendelt el, amely végül indokoltnak és arányosnak találta a deszantosok tettét, és egy katonát sem marasztalt el a történtek miatt. (Nem egyet közülük később ki is tüntettek.)
A véres vasárnap - bár a londoni vezetés egy ideig próbálta titokban tartani - óriási felzúdulást váltott ki. Február 2-án az ír fővárosban, Dublinban 20 ezer ember vonult a brit nagykövetség elé, és porig égették az épületet. A feldühödött írek lefeküdtek az úttestre, hogy megakadályozzák a tűzoltóautók előrejutását. Az ír-angol diplomáciai kapcsolatok pedig a függetlenségi harcok idejében tapasztaltaknál is fagyosabbá váltak.
A terrorizmus lángra kapott: az IRA sorozatban hajtotta végre merényleteit, de a protestánsok sem maradtak adósaik. Az Ulsteri Szabadságharcosok és az Ulsteri Önkéntes Erő ugyanolyan vehemenciával vetették bele magukat a katolikusok irtásába, mint a függetlenségpárti IRA, és annak tovább radikalizálódó szárnya, az Ír Nemzeti Felszabadító Szervezet (INLA).
Az IRA támadásainak több tucatnyi angol esett áldozatául, a hetvenes években megölték Lord Mountbattent, a királynő unokatestvérét is. A brit kormány eközben rendkívül keményen bánt az írekkel, az északír politikai foglyokat közönséges bűnözőként kezelte (válaszul a foglyok megtagadták a rabruha viselését, és pokrócaikat hordták helyette, Bobby Sands és kilenc társa pedig éhségsztrájkot kezdett a börtönben, ahol mindannyian életüket vesztették).
A hosszan tartó terrornak végül a kilencvenes évek második felében szakadt vége. A frissen kormányra került Tony Blair új vizsgálatot rendelt el a véres vasárnap ügyében, amely végül sok kérdésben elmarasztalta a brit katonákat. Sokáig úgy volt, hogy a vérengzésben részt vett katonáknak helyben kell tanúskodniuk, ám ettől biztonságuk érdekében végül eltekintettek. Az IRA pedig hosszú "földalatti" harcok után, 2005. július 28-án bejelentette, hogy felhagy a fegyveres harccal, és célkitűzését, Írország demokratikus egyesítését kizárólag politikai eszközökkel kívánja elérni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
